José Sócrates döntését azzal indokolta, hogy nincs ok a referendum kiírására, mert a portugál társadalomban széles körű egyetértés alakult ki a Lisszaboni Szerződésről. A reformszerződést tavaly decemberben, Portugália EU-elnöksége idején írták alá, s hatályba lépéséhez mind a 27 EU-tagállamnak meg kell erősítenie. A tagországok közül egyedül Írország rendez népszavazást a szerződésről.

Szlovénia, az EU jelenlegi elnöke kedden óva intette Portugáliát attól, hogy népszavazásra bocsássa a reformszerződést, figyelmeztetve az ibériai országot, hogy mérje fel, milyen következményei lehetnek egy ilyen referendumnak a többi tagállamra.

A Lisszaboni Szerződés a 2005-ben elbukott Európai Alkotmányt váltja fel. Az Európai Alkotmány ügye épp azért futott zátonyra, mert Franciaországban és Hollandiában referendumot írtak ki róla, de a két ország választópolgárainak többsége elutasította. A tavaly elfogadott Lisszaboni Szerződést eleve igyekeztek úgy megfogalmazni, hogy ratifikálásához elegendő legyen a tagállamok parlamentjeinek a jóváhagyása, mert a népszavazások várható eredménye jóval bizonytalanabb.

A szocialista párti Sócrates 2005-ös megválasztása előtt még népszavazást ígért az európai alkotmányról. Ezzel ellentétes mostani döntését azzal indokolta, hogy az alkotmánytól különböző reformszerződés akkor még nem létezett, aláírásával merőben új helyzet állt elő.