— Milyennek ítéli a Fidesz őszi parlamenti szereplését?

— Törvényhozási szempontból elégedettek lehetünk magunkkal, ám a másik oldal fogadókészségéről ugyanezt nem mondhatjuk el. A korábbi évekhez hasonlóan most is több tucat törvényjavaslatot terjesztettünk be az Országgyűlés elé, de ezek közül gyakorlatilag alig egyet-egyet fogad el a kormánypárti többség, sőt napirendre sem veszik. Munkánk másik legfontosabb értékelési alapja a programalkotás. A második fél évben az Erős Magyarország program megalkotásában a frakció kabinetjei alapvető szerepet játszottak. Összességében úgy értékelem, hogy ebben a fél évben is jól teljesített a frakció.

— A programjukban meglepetten olvastuk azt a mondatot, hogy a szabadság mindig Nyugatról érkezett hazánkba. Ezt komolyan így gondolják, figyelembe véve a honfoglalást vagy a Habsburgok uralmát?

— Ez nem azt jelenti, hogy Nyugatról csak szabadságot kaptunk, de amikor valamilyen külső erőhatás révén érkezett szabadság hozzánk, akkor az mindig Nyugatról jött, nem pedig Keletről.

— A minap kezdődött a vidéki programbemutató körút. Ez már a népszavazási kampány része?

— Az elmúlt fél évhez hasonlóan ebben az évben is minden összefügg a népszavazással. Miután a regionális találkozókon az alapprogram egy-egy területét emeljük ki - Nyíregyházán éppen az egészségügyről esett szó -‚ ezért adódik a párhuzam a szociális népszavazási kampány és programbemutató körút között. Láthatjuk, hogy a koalíció pártjai már nagyobb sebességre kapcsoltak, a kormány fizetett hirdetésekkel kampányol, és az SZDSZ is elkezdte népszavazási kampányát.

— Milyen népszavazási eredménnyel len ne elégedett ön, illetve a pártja?

— Nehéz kérdés Én mindig az "óvatos duhajok" közé tartoztam, egy érvényes és eredményes népszavazással elégedett lennék. Pontosan tudom, hogy milyen nehéz ma Magyarországon az embereket nagyobb tömegben aktivitásra serkenteni. Minden hivatalos orgánum, kormánypárti politikus azt sugallja, hogy ennek a népszavazásnak úgysem lenne értelme, mert nem változik semmi a kormány politikájában. Ezzel nyilvánvaló bizonyítékát adják, mennyire antidemokratikus a felfogásuk. Azt sugallják, hogy a választópolgároknak nincsen köze ahhoz, mi zajlik ebben az országban, ezt kizárólag a kormány határozza meg - így azt a látszatot keltik, hogy egy népszavazás egyébként kötelező eredménye sem bírhatja rá őket arra, hogy figyelembe vegyék a választópolgárok akaratát. Nehéz lesz ezt a passzivitást és ezt az elkedvetlenítő kampányt legyőzni, amelyet vélhetően az MSZP és az SZDSZ folytatni fog ellenünk. Ezért mondom, hogy egy érvényes és eredményes népszavazással már elégedett lennék. Nyilvánvalóan minél nagyobb az igenek aránya, annál nagyobb sikert könyvelhetünk majd el.

— Azt is hallani, hogyha eredményes lenne a népszavazás, akkor más formában visszahozhatnák a vizitdíjat és a tandíjat.

— Elemzők elmondták, újságok megírták, hogy a szocialisták ezt a népszavazást nem tudják megnyerni. A felmérések is ezt igazolják. Ezért egyetlen célkitűzésük van, hogy érvénytelenné tegyék és elvegyék az emberek kedvét a népszavazástól és a demokráciától. Ez a játék másfél éve folyik. Az ő felfogásuk szerint a demokrácia mindössze annyit jelent, hogy a választás napján az emberek menjenek el szavazni, és utána fogják be a szájukat, maradjanak otthon, ne nyilvánítsanak véleményt közéleti kérdésekben. Ebbe a stratégiába illeszkedik a kormány részéről folytatott ellenkampány is. Olyan mondatok is elhangzanak a népszavazás kapcsán, amelyeket a későbbiekben érdemes lesz elővenni, hiszen mélyen antidemokratikus tartalmúak, sokat elárulnak a kormánypártok felfogásáról.

— Ha a népszavazás nem a vizadíjról, hanem a több-biztosítós rendszerről szólna, akkor bizonyára nagyobb szavazási aktivitásra lehetne számítani...

— 2006. október 23-án, amikor meghirdettük a népszavazást még a legsúlyosabb kérdésnek a vizitdíj és a kórházi napidíj tűnt, és sok ember számára mind a mai napig az is. Ugyanakkor a több biztosítós rendszer veszélyeivel az emberek csak most kezdenek szembesülni. A koalíció javaslata és szándéka ellen eddig a parlamentben küzdöttünk, és harcunkat természetesen február 11-én, a tavaszi ülésszak kezdetén is folytatjuk. Egy dolog mindenképpen megváltozott: megmozdult a társadalom is. A Szociális Kerekasztal épp a napokban döntött úgy, hogy aláírást gyűjt az Alkotmánybíróság által is jóváhagyott népszavazási kérdésben, így nagy valószínűséggel a több-biztosítós modell ügyében is lesz referendum, amely nyilvánvalóan a Fidesz tagjainak támogatását is élvezi.

— Mintha nem mindenkihez jutnának el a Fidesz által megfogalmazott alapelvek a párton belül sem. Heves városában például a fideszes vezetés hosszú időre előre privatizálta a helyi egészségügyi ellátást a vagyonelemekkel együtt. A nyertes a Fidesz egri elnökének érdekeltségébe tartozó cég lett. Ezek a fideszesek hetekkel ezelőtt még élőlánccal tiltakoztak a Markhot Ferenc Kórház hasonló konstrukciójú magánosítása ellen, aztán a népszavazási kampány kezdetére feldobták a magas labdát. Milyen szankció vár rájuk, egyáltalán tagjai maradhatnak ilyen emberek a pártnak?

— Az kétségtelen, hogy az országos választmány elfogadott egy határozatot az egészségügyi intézményrendszerrel kapcsolatos kérdésekről, illetve állásfoglalást adott ki polgármestereinknek, megyei közgyűlési elnökeinknek, hogy milyen politikai irányt kövessenek. Hogy velük szemben érkezett-e bármilyen panasz, azt egyelőre nem tudom megmondani, de nyilvánvalóan kérdőre vonjuk azokat a politikusainkat, akik a választmány által meghatározott állásfoglalással szembemennek.

— Egyre nagyobb a Fidesz népszerűsége, s ha most lennének a választások akár kétharmados többséget is szerezhetnének. Ilyen támogatással a háta mögött mit érez, amikor például olyan - a társadalom egésze számára meghatározó - törvényt, mint a több-biztosítós rendszer, megszavaznak a kormánypárti politikusok, és önök ezt kénytelenek végignézni?

— A társadalmi szereplők, akik úgy döntöttek, vállalják a nyilvánosságot, és fellépnek ez ellen a rendszer ellen, többek között talán abból is megerősíthetik saját tartásukat, ha látják, a parlamentben is folyik a vita, mi is elmondjuk az ellenérveinket. Ennek a törvénynek több mint két és fél órás záróvitája volt, ami eléggé szokatlan. Ugyanakkor a törvényhozás logikája szerint egyszerű többséggel el lehet fogadtatni ezeket a jogszabályokat. Meggyőződésem azonban, hogy a legközelebbi országos választási kampány legfőbb kérdése a hitelesség lesz, és ekkor lesz jelentősége, hogy mi az Országgyűlésben az utolsó percig vitatkoztunk, minden érvünket elmondtuk a törvénnyel szemben; konzisztens álláspontot képviselünk, amit a kormánypártiak nem mondhatnak el magukról.

— Ha kormányra kerülnek, mit tennének az egészségbiztosítás terén?

— A Fidesz alapvető koncepciója évek óta változatlan: az alapellátásban nincs helye a profitérdekeltségnek. Olyan alapellátás kell, amely széles körben biztosítja a magyar lakosság mindennapi gyógyulásához szükséges egészségügyi ellátást: Ezen túl ki-ki köthet magának kiegészítő ellátásokra vonatkozó szerződést. Ez volt a kormányzati koncepciónk 1998 és 2002 között, és ebbe az irányba történtek is lépések. Ismereteim szerint a Fidesz—KDNP-frakciószövetség volt az egyetlen, amely a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal megkeresésére vállalta, hogy beviszi alternatív javaslatukat az Országgyűlés elé. Sajnálatos, hogy az Országgyűlés még csak nem is vitatkozhatott kerekasztal javaslatáról, mivel a kormánypárti többség nem engedett, megakadályozta még azt is, hogy egyáltalán napirendre vegyük az indítványt. Mi újra be fogjuk terjeszteni, talán most majd nagyobb sikerrel járunk.

—Ha nem?

— Ha mégis bevezeti a kormány a több-biztosítós rendszert, akkor a Fidesz választási győzelme esetén ezt módosítani fogjuk, és visszaalakítjuk.

— Hogyan lehet ezt megtenni?

— Ezt vizsgálják még a jogászaink, de ahogy értesültünk a pénzügyi biztosítók, befektetők szándékairól, nem lesz szükség erre, mert egészen egyszerűen nemcsak politikailag nem éri meg nekik, hanem anyagilag sem, mert nem tűnik olyan jónak, biztosnak ez az üzlet, hogy emiatt kockáztassák jó hírüket.

— Reálisnak tartják az előre hozott választásokat? Példátlan a kormány népszerűtlensége, végig lehet így kormányozni ezt a négy évet?

— Technikailag megoldható, hogy biztosítva legyen az a parlamenti többség, amely a törvények végrehajtásához szükséges, de az teljesen nyilvánvaló, hogy ez már nem politikai kormányzás. A kormánynak nincsen koncepciója, az egészségügyi törvény megmutatta, hogy Gyurcsány Ferenc minden egyes kormányzati lépése a politikai túlélést szolgálja, azt, hogy egy éppen aktuális kérdésbe ne bukjon bele a koalíció, és olyan alkut találjanak, amelynek révén tovább tudnak lépni. Valahogyan ki akarja tölteni a ciklus hátralévő részét, mégpedig azért - és ezt ő maga vallotta meg egyik interjújában -‚ mert ha ez sikerül, akkor ő lesz a leghosszabban hatalmon lévő magyar miniszterelnök 1990 óta. Ez sajátos szempont, de úgy vélem, nem kellene az egész országnak fizetnie azért, hogy Gyurcsány Ferenc az ilyen jellegű személyes ambícióit ki tudja teljesíteni. Azon nem nekünk, ha nem a kormánypárti politikusoknak kellene elgondolkodniuk, hogy van-e értelme úgy hatalmon maradniuk 2010-ig, hogy közben rohamosan szakadunk le a saját régiónktól és Európától. A 2007-es gazdasági növekedés 1,7 százalék volt, és a mostani becslések szerint a következő évi növekedés 2,4-2,6 körül lesz, ami a régiós átlag fele vagy harmada. Eközben meggyőződésem, hogy a Fidesznek jó programja van arra, hogy hamar a növekedés pályájára állítsuk az országot.

— Szinte már közhely, hogy rendkívül passzív a magyar társadalom, és ez csak fokozódott az utóbbi években. Ezzel mit tud kezdeni a Fidesz?

— A magyar tiltakozási kultúrának nem olyan hagyományai vannak, mint mondjuk a franciának, amely szerint ha a kormány a társadalommal szemben irányítja az országot, akkor van értelme tiltakozni, mert lehet eredményt elérni. Nálunk az elbukott forradalmak olyan nyomokat hagynak a generációk kollektív memóriájában, hogy ha itt forradalom van, akkor azt követően tömeges megtorlás, menekülés, emberéletekben okozott károk következnek. Ilyen értelemben érthető a magyar társadalom passzivitása, hiszen nálunk mindenfajta, még a demokráciákban megszokott tiltakozási forma is fájdalmas emlékeket idézhet elő az emberekben. Mostanra jutott el azonban a szociális válság arra a szintre, hogy az egyébként meglehetősen atomizált magyar társadalom is kezd rájönni arra, hogy csak összefogással lehet ellenállni. Nem lehet arra várni, hogy majd a pártok megoldják. A szakszervezetek és a civil kezdeményezések is mintha próbálgatnák szerepüket, és ha ez így folytatódik tovább, akkor hazánkban is kialakul egy demokratikus tiltakozási kultúra, mely nagyobb garanciát ad arra, hogy a jövőben a kormányok ne folytathassanak kormányzati politikát a társadalom érdekeivel szemben.

— Még hat-nyolc év gyurcsányi kormányzás, és kialakulhat a te társadalmi összefogás...

— Kérdés, hogy megéri-e. Láttunk már arra példát, máshogy is kialakítható társadalmi összefogás - gondoljunk csak a millenniumi emlékévre: az országos rendezvények kapcsán igazi összefogás alakult ki, a magyarok ismét kezdtek büszkék lenni arra, hogy magyarok, kezdtek sikeresként tekinteni a saját országukra, és voltak olyan kormányzati lépések, amelyek ezeket az érzéseket alá is támasztották. Én inkább ebbe az irányba haladnék a jövőben.

— Az ellenzéki pártok kritikája is, hogy a közvélemény-kutatások szerint a választók 20 százaléka szívesen látna egy új pártot a politikai palettán.

— Bizonyára van olyan ember, aki a velünk szemben érzett hiteltelenség miatt válaszol így, de ezért inkább egy bennük élő ideálkép a felelős. Ha megkérdezzük valakitől, szeretne-e egy harmadik pártot, akkor hajlamos azt feltételezni, hogy az a harmadik párt minden negatívumtól mentes lenne, és teljesen az ő elképzeléseinek felelne meg, és amikor színre kerül, kiderül, hogy valójában nem az. Ugyanakkor mára jelentős fordulat állt be a közvéleményben: bár korábban is a Fidesz vezette a népszerűségi listát, mégis, amikor az volt a kérdés, ki kormányozna jobban, az emberek többnyire az MSZP-re gondoltak - és ez így van rendjén, hiszen a kormányon lévő erő cselekszik, az ellenzék "mindig csak beszélni tud". És ez napjainkra megfordult: a Fideszre mondják azt, hogy jobban kormányozna az MSZP-nél. Ebben egyaránt része van a párt eddigi munkájának, civil segítőink támogatásának, és része van az Erős Magyarország alapprogramnak. Ma a magyar választópolgárok hitelesebb erőnek tartják a Fideszt, mint az MSZP-t, Orbán Viktort alkalmasabbnak tartják a miniszterelnöki pozícióra, mint Gyurcsány Ferencet, pedig Orbánnak azzal a hátránnyal kell megküzdenie, hogy nincs döntési pozícióban az ország jövőjét illetően - az ellenzék ilyen módon való megítélése példátlan. Gyurcsány pedig naponta hozhat olyan döntéseket, amelyekkel rátermettségét bizonyíthatná, csak éppen nem képes rá. Valamikor októberben átlendült az ország egy lélektani határon, így ma már egyértelműen a Fideszt tartja esélyes kormányzati erőnek, mégha nem is olyan arányban, mint ahogy azt a közvélemény-kutatások mutatják. Úgy gondolom, ezek az adatok nem a valós helyzetet tükrözik, a választás pillanatában többen szavaznának az MSZP-re, ahányan most elutasítók a szocialistákkal szemben. Ami a Fidesz közvélemény-kutatási adatait illeti, folyik egy sajátos játék: várható, hogy 3-4 százalékkal lejjebb viszik majd a Fidesz népszerűségét, és azt fogják mondani, hogy zuhan a Fidesz népszerűsége, válságban a Fidesz.

— Manipulálnak?

— Nem vagyok benne biztos, hogy ez szándékos, lehet, hogy a minta torzulásából adódik. Ha azonban a későbbiekben egy hibahatáron belüli mozgásra ráfogják, hogy zuhanás, akkor az manipuláció lesz.