- Január 1-jén Szlovénia átvette az EU soros elnökségét. Mit vár az előttünk álló időszaktól?

- Büszkék vagyunk arra, hogy a tizenkét új tagállam közül elsőként elnökölhetünk az Európai Tanácsban. Hazánknak ez elsősorban történelmi kihívás, egyben nagy felelősséggel járó lehetőség is. A ránk bízott feladat az országunk iránti bizalmat és eddig nyújtott teljesítményünk elismerését is jelzi. Értékeket szeretnénk az európai politikának adni, és ezáltal érzékelhetővé tenni jelenlétünket, valamint tevékenységünket.

- Mit tekint országa legfontosabb feladatának a következő hat hónapban?

- A legfontosabb teendőket a német, a portugál és a szlovén elnökség 18 hónapra szóló programjában már meghatározták. Szlovénia öt prioritást nevezett meg. A decemberben aláírt alkotmányszerződés mihamarabbi ratifikálásához tevőlegesen szeretnénk hozzájárulni. Előrelépünk a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő energiacsomag kidolgozásában, a klímaváltozás elleni harc terheit egyenlőbben kívánjuk elosztani. A lisszaboni stratégián belül elsősorban a versenyképességet és a munkanélküliséget érintő feladatokat vizsgáljuk felül. Nagy hangsúlyt fektetünk a szomszédságpolitikára és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésére. E feladatok mellett Szlovénia legnagyobb kihívása Koszovó státusának rendezése.

- Dimitrij Rupel külügyminiszter szerint Szlovénia középtávú célja, hogy a Balkán minél több országa csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Mikorra érheti el Horvátország és Szerbia a teljes jogú tagságot?

- Ami a bővítést illeti, a szlovén elnökség célja tartóssá tenni a Nyugat-Balkán országainak az európai perspektívát. Úgy látom, a következő hat hónap alatt mind Horvátország, mind Szerbia határozott lépéseket tud tenni az unió felé, de teljes jogú tagságuk majd attól is függ, mennyire teljesítik vállalásaikat.

- Milyen konkrét lépések várhatók a mind gyakrabban napirendre kerülő energiapolitika és a környezetvédelem területén?

- A földgáz és az energia belső piacának további liberalizálása várható. Ezzel párhuzamosan előmozdítjuk a fenntartható energiapolitika megvalósítását és az ehhez kapcsolódó technológiák fejlesztését.

- Szlovénia nyitja meg a kultúrák közötti párbeszéd európai évét. Milyen elképzeléseik vannak?

- Az elnökség célja elsősorban a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése. Ennek az a különös jelentősége, hogy az eltérő identitású népek együttélését indíthatja el. Kiemelt helyen szerepel a nyugat-balkáni országokkal folytatott diskurzus megerősítése. Ezenfelül tervünk egy euromediterrán egyetem létrehozása is a szlovéniai Piranban.

- Ön az ősszel megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, a másodikban mégis a szociáldemokrata Danilo Türk nyert, mert felsorakoztak mögé a baloldali pártok. Milyen esélyekkel indul a jobboldal az idei parlamenti választásokon?

- Országunk függetlenné válása óta ez az első jobbközép kormány, amelyik ki fogja tölteni hivatali idejét. Szlovénia sohasem tudott jobb gazdasági eredményeket fölmutatni, mint az elmúlt négy évben. A mostani állás szerint mégsem számíthatnak győzelemre a jobbközép pártok az ősszel esedékes országgyűlési választásokon. A viszonylagosan magas infláció nem kedvez a kormánynak, azt azonban nehéz előre megjósolni, milyen belpolitikai következményei lesznek a hat hónapos szlovén EU-elnökségnek.

- Hazájának elmúlt tizenhat éve vitathatatlan sikertörténet. Mi a titkuk?

- A siker főként függetlenné válásunkban rejlik, melyet egységes politikai akarattal vívtunk ki. Minden párt érdekelt volt a változásban. Személyes meggyőződésem, hogy nagy teljesítményre csak akkor vagyunk képesek, ha vezetőink feltétel nélkül hűek maradnak az alapvető értékekhez és elvekhez. Hiszem, hogy az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartása minden demokratikus állam alapköve.