Ha minden jól megy, akkor a Világörökség Bizottság az idén nyári, a kanadai Québecben tartandó ülésén a világörökség részévé válhat az erődrendszer.

Évről évre komoly lobbizás folyik azért, hogy egy-egy ország valamely értéke felkerüljön a világörökség-listára. Tavaly 45 pályázatból végül 22 lett eredményes - a 2006-os 18-cal szemben. Jelenleg összesen 851, világörökségként védett hely létezik, ezek közül 660 kulturális jellegű, 166 természeti környezet, 25 pedig úgymond vegyes. A lista történetében tavaly fordult elő először, hogy egy korábbi helyszínt töröltek. Az arab nyársas antilop Ománban lévő védett területét azért fosztották meg a világörökségi címtől, mert az ország 90 százalékkal csökkentette a védett területet.

A listáról való eltávolításhoz továbbra is az Elba völgye áll a legközelebb. Egy tervezett drezdai autópályahíd miatt fenyeget ez a veszély. Magyar helyszín továbbra sincs a veszélyeztetett értékek listáján. Legutóbb a Fertő-Neusiedlersee történeti táj esetében kellett lépni, ahol egy túl magasra álmodott hotel csak mintegy megfelezett magassággal épülhet meg. Budapesti kezdeményezésre tavaly ősszel egy tényfeltáró nemzetközi vizsgálatra került sor a régi pesti zsidónegyedben. Itt is az aggodalomra okot adó fejlesztések miatt kellett lépni.

A vizsgálati jelentést még nem kaptuk meg - mondta Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyettes vezetője. Vizsgálati jelentést viszont mi is készítünk. A tokaji történelmi borvidék területére tervezett erőművek miatt február elsejéig helyzetjelentést kell küldeni a párizsi UNESCO-központba.

Jelenlegi listásvárományosunk, a komáromi erődrendszer felépítését I. Ferenc osztrák császár és magyar király 1809-ben rendelte el. A birodalom legnagyobb erődjét akarták itt felhúzni. A másfél-hatméteres falvastagságnak köszönhetően az erősség bevehetetlennek tűnt, de a tüzérségi technika fejlődésével hamar bebizonyosodott ennek az ellenkezője - a rendszer elvesztette stratégiai jelentőségét. Az első világháború után az erődrendszer északi része csehszlovák fennhatóság alá került, a déli maradt magyar kézen. A két ország 2003 óta készült a közös előterjesztésre, az anyagot végül tavaly adták be. Az erődrendszer jelölési dokumentációját az UNESCO a benyújtás után formailag már átnézte, eddig mindent rendben talált. A mindenre kiterjedő, nagyon összetett szakmai értékelést az ICOMOS nevű szervezet végzi, ennek az eredményét leghamarabb a bizottsági ülés előtt egy-másfél hónappal lehet megismerni.

A komáromiak továbbra is nagy reményeket fűznek a jelentkezéshez. A tavaly száztízezer látogatót vonzó Monostori erődben már most is működik múzeum, de újabbakat szeretnének idehozni. Ágyú- és lőfegyvergyűjteménynek keresnek helyet, tűzszerészeti kiállítást terveznek, hadtörténeti kutatóbázist szeretnének kialakítani - sorolta elképzeléseiket Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatója. Szálló kellene és fogadóépület, tanösvény és bicikliút. Brüsszeli pénzre pályáztak - 14,5 milliárd forintot kértek -, de ennyit nem kaptak. A regionális operatív programból egy tavalyi év végi döntés szerint 1,8 milliárd forinthoz jutottak. Ebből a pénzből két év alatt jönne létre a külső látogatóközpont, ami a gyakorlatban két laktanyaépület felújítását, információs központ és olcsó szálláshely kialakítását jelenti. Varga István szerint átgondolt fejlesztésekkel a teljes erődrendszer - tehát a szlovák résszel együtt - 2015-re akár félmillió látogathatót fogadhatna. Az idei programok között van hagyományos rendezvény - országos péknapok, amerikai autók találkozója -, de újdonság is akad, hiszen például a református egyház is kibérelte az erődöt.

A hazai értékek közül már listás címmel büszkélkedhet a budapesti Duna-part és a Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő, az aggteleki karszt, a pannonhalmi bencés főapátság, a Hortobágy, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó és 2002-ben a tokaji történelmi borvidék is a kiválasztottak közé került. Magyarország legutóbbi listás jelentkezése nem volt sikeres: 2004-ben a nemzetközi szervezet nem vette fel a világörökségi listára az ősmaradványairól ismert települést, Ipolytarnócot - bár az ismételt felterjesztés lehetőségét sem zárta ki véglegesen.

Jelenleg két anyag előkészítése folyik párhuzamosan. Az egyik a budai termálkarszt (ami az idén 20 éve, 1987-ben listára vett, majd 2002-ben az Andrássy út és környezetével megnövelt budapesti világörökségi helyszín újabb, föld alatti bővítése lenne), a másik Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió címet viseli.