Legutóbb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, továbbá a múlt év májusától Hollandia. Ezzel már tízre gyarapodott azoknak a régi tagországoknak a száma, ahol szabadon, munkavállalási engedély nélkül kereshetnek maguknak munkát a magyar állampolgárok.

A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Az Egyesült Királyságban az új tagországok állampolgárainak statisztikai célból a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május 1-jével tette szabaddá a munkavállalást a 2004-ben csatlakozóknak. Olaszország 2006. július 27. óta biztosítja ezt a közösségi alapjogot.

A további öt ország - bizonyos könnyítésekkel - ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben csatlakozóktól. Így Franciaország bár megköveteli a munkavállalási engedélyt, de 2006. május 1-jétől bizonyos szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, azt könnyített eljárással adja ki. Az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a gépipar, az ipar, a kereskedelem, a köztisztaság területén 61 szakmában a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. A diákok és kutatók bizonyos körülmények között szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Egyezmény alapján gyakornokok is dolgozhatnak Franciaországban egy éves időtartamban szakmai, nyelvi továbbképzés érdekében. Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május elseje óta a hiányszakmáknál ugyancsak a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. Dánia csak akkor adja ki a munkavállalási engedélyt, ha a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az általános bér- és munkafeltételekkel, az adott helyen érvényes kollektív szerződés szerint.

Ausztriában munkavállalási engedély szükséges, de az idén január elsejétől 50 szakma esetében könnyítéssel, azaz munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket. Ilyen szakma például a szakács, a kőműves, a gépésztechnikus, a gépészmérnök, a hegesztő, a tetőfedő, a mélyépítő munkás, az útburkoló, a villanyszerelő, a bádogos, az esztergályos, a lakatos, a mezőgazdasági gépszerelő, a hidegburkoló, az adatfeldolgozó technikus, az adatfeldolgozó mérnök. Fennmaradt a csatlakozás előtti könnyített munkavállalás a meghatározott létszámú gyakornoknak, illetve határ menti ingázónak is.

Németország is munkavállalási engedélyt követel, de a múlt év novemberétől egyszerűsített eljárás alapján adják ki a munkavállalási engedélyt a gépészmérnököknek, villamosmérnöknek, közlekedési mérnöknek, s nemcsak a 2004-ben csatlakozó országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárai esetében is. Ebben az országban is kihasználhatók a már a csatlakozás előtt rendelkezésre álló, keretszámokhoz kötött vendégmunkás és szezonális munkavállalási lehetőségek.

A 2004. évi bővítést követően a régi tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy átmenetileg ne biztosítsák a közösségi alapjogok egyikét, a szabad munkavállalást. Erre hét éves átmeneti időszak állt rendelkezésükre kettő plusz három plusz kettő éves felosztásban. Az egyes részidőszakokat követően egyre alaposabb indoklással lehet csak fenntartani a korlátozást.

Az eddigi gyakorlat szerint több ország nem köti magát a kettő plusz három plusz kettő éves időbeosztáshoz, hanem már előbb szabad munkavállalást biztosított. Így például Hollandia és Luxemburg nem várta meg az öt éves időszakot, azaz 2009 májusát, hanem már a múlt évben megszüntette a 2004-ben csatlakozóknál a munkavállalási engedély intézményét. Munkaügyi szakértők arra számítanak, hogy a korlátozást fenntartó öt ország közül továbbiak is könnyítik a munkavállalást még az idén.

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek. A térség és a közösségi piac részese a nem európai uniós tagállam Norvégia, Izland és Liechtenstein is. Izland például nem követel munkavállalási engedélyt, csak bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn. Norvégiában csak munkavállalási engedély esetén lehet munkát vállalni.