A rendelet kulcsfontosságú szerepet játszik a munkaerő szabad áramlásával összefüggő jogok gyakorlása kapcsán, és azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unión belül mozgó munkavállalók a társadalombiztosítási jogosultságok tekintetében semmilyen hátrányt ne szenvedhessenek, ha egy másik uniós tagállamban kívánnak elhelyezkedni - emelte ki Őry Csaba.

A fideszes raportőr az ellenszavazat nélkül elfogadott jelentés vitájában utalt arra, hogy a felülvizsgálatot egyebek között a magyar jogban bekövetkezett változások indokolták.

Az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok számára a társadalombiztosítási ellátás - az alaprendelet alapján - 1971 óta biztosított. A mostani módosító javaslat nem érinti a társadalombiztosításhoz fűződő specifikus intézkedések tartalmát, mivel a közösségi jog szerint az egyes társadalombiztosítási rendszerek megalapozása a tagállamok illetékessége.

A jogszabály-módosítás alapvetően arról szól, hogy a rendeletben figyelembe vegyék a nemzeti (különösen az ír, a magyar, a lengyel, a holland és az osztrák) társadalombiztosítási rendszerekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokat, biztosítandó az ilyen jellegű szolgáltatásoknak a tagállamok közötti hatékony koordinálását. Az egyik ok az, hogy a magyar jogban változott a közeli hozzátartozók fogalma - emlékeztetett Őry Csaba. Példaként említette azt a holland változtatást is, amely a külföldön szolgálatot teljesítő katonák családjával kapcsolatos bizonytalanságot küszöböli ki.

Őry Csaba a vitában úgy fogalmazott, emberi sorsokat érintő módosításról van szó, amely ugyanakkor az uniós versenyképesség szempontjából is fontos. A szabad munkaerő-áramlás csak akkor töltheti be szerepét az unióban, ha a tagállamot váltó munkavállalók nem szenvednek hátrányt - emelte ki a jelentéstevő, akinek az MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott közleménye szerint "az uniós rendelet felülvizsgálatának a célja az volt, hogy a nemzeti jogszabályokban az utóbbi időben bekövetkezett változásokat beemeljék a rendelet normaszövegébe, és így ki lehessen zárni azt, hogy az uniós jogszabály értelmezése kapcsán bármilyen nehézség merüljön fel".

A vitában felszólaló képviselők méltatták az uniós jogszabály szerepét a jogbiztonság és a szociális biztonsági rendszerekhez való hozzáférés szempontjából. Az Európai Bizottságot képviselő Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi felelős egyebek között azt hangoztatta, hogy a jelentésben szereplő javaslatok javítják és egyszerűsítik a szöveget.

Jóllehet az Európai Unió nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel a tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek kialakítását illetően, az alapszerződés 137. cikkében foglaltak értelmében felelősség terheli a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme szavatolása területén, illetve a szociális védelmi rendszerek modernizálását illetően. Az unió feladata itt elsősorban az, hogy biztosítsa a társadalombiztosítási rendszerek átjárhatóságát, a minimális jogok gyakorlását és azt, hogy az Unió polgárai minden hátrányos megkülönböztetéstől mentesen gyakorolhassák munkavállalással összefüggő, illetve szociális jogaikat az EU egész területén.

"Nagyon fontos megkönnyíteni a szabad helyváltoztatás elvének érvényesítését. Ezt az elvet a lisszaboni csúcsértekezlet a foglalkoztatást előmozdító eszközként erősítette meg, és a munkavállalók mobilitása európai éve, a 2006-os év egésze során komoly ösztönzést kapott. Tehát nagyon fontos a mobilitás feltételeinek, különösen a társadalmi feltételeknek a pontos meghatározása" - húzta alá az indoklásban Őry Csaba.