Az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság által javasolt 1 milliós küszöbbel szemben az EP úgy foglalt állást, hogy a szabályozás hatálya alá csak az évi 5 milliós utasforgalom fölötti repülőterek, valamint azok a légikikötők kerüljenek, amelyek a nemzeti forgalom legalább 15 százalékát elérik. Ezzel biztosítani lehet, hogy csak a valóban nagy, monopolhelyzetükkel visszaélni tudó repülőterek, illetve a nemzeti "zászlóshajók" esnek az európai szabályozás alá.

Becsey Zsolt, az európai néppárti képviselőcsoport árnyék-jelentéstevője a jelentés kapcsán elmondta: a repülőtereknek világos eljárásban kell közölniük az illetékemelés szándékát, és nem lehet az illeték tárgya a nem repülési célú költségek csoportja, mint például a biztonsági illeték, a kereskedelmi jövedelmek, sérült személyek utazási segítésének, a zaj- és környezetvédelmi intézkedéseknek a vélt költségei. Ezzel szigorúan kordában lehet tartani az illetékeket, átláthatóvá válik a légitársaságok számára a költségképzés, és lehetővé válik a repterek közötti verseny megnyitása is.

Ugyanakkor Becsey Zsolt eredménynek tartja azt is, hogy a légitársaságok sem helyezhetik túlságosan nyomás alá a repülőtereket, így szabályozott módon lehetséges a reptéri fejlesztés költségeinek fokozatos, nem hirtelen megjelenítése az illetékben.

A néppárti képviselő szintén előrelépésnek tekinti, hogy minden tagállamban egységes szervezeti rendben jön létre olyan szabályozó hatóság, amely nemcsak az irányelv életbe lépéséhez szükséges nemzeti szabályokat, hanem az esetleges légitársasági vagy reptér által benyújtott panaszokat is kezeli az illetékek meghatározásakor.