Az előterjesztésről kedden folytatott plenáris vitát az EP Strasbourgban.

A parlamenti jelentéstevő - az olasz Roberta Angelilli - üdvözölte az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak ezzel kapcsolatos kezdeményezését, és kérte, hogy a gyermekjogok védelmét illesszék be az Európai Alapjogi Ügynökség többéves kerettervének prioritásai közé.

A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban a gyermekek 19 százaléka a létminimum alatt él, és ezért megfelelő támogató intézkedéseket kell kidolgozni. Angelilli kérte, hogy különösen a roma gyermekek javára hozzanak célzott intézkedéseket, mindenekelőtt a megkülönböztetés, a társadalmi és iskolai kirekesztés, valamint a kizsákmányolás felszámolása érdekében.

A jelentés vitájához beadott írásbeli hozzászólásában Járóka Lívia, a Fidesz néppárti képviselőnője kifejtette, hogy a romagyermekek oktatása olyan jövedelmező befektetés, amely jelentős hosszú távú előnyökkel jár az egész társadalom számára. Haszna ugyanis messze túlmutat az adott gyermek iskolai előmenetelén: előmozdítja az egyéni és társadalmi termelékenység növekedését, valamint csökkenti a szegénységet és a társadalmi kirekesztést.

Több, tavaly megjelent tanulmány kimutatta - írta Járóka Lívia -, hogy az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulások révén, bár a befektetés önmagában nem jelent garanciát a jövőbeni sikerre. Ahogyan a termelékenység növekszik és a szegénység csökken, a romák egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az állami bevételekhez megnövekedett adóik és fogyasztásuk révén.