"Koszovó ügye jelenleg az egyik legnagyobb kihívás, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie" - mondta Jansa, a féléves szlovén elnökség munkaprogramját ismertetve. Utalt arra, hogy a szerbek és a koszovói albánok közti tárgyalások nem hoztak eredményt, és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában sem látszik kibontakozni egyetértés. Márpedig - tette hozzá - a megoldás hiánya destabilizálja nem csupán Koszovót, hanem az egész Nyugat-Balkánt.
Az unió - jelentette ki a szlovén kormányfő - "európai távlatok" keretében törekszik megoldásra, és szándékában áll, hogy nem katonai jellegű missziót küldjön Koszovóba, a "fenntartható megoldás" biztosítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy Koszovó nem elszigetelt terület, hanem a Nyugat-Balkán része, amely pedig az EU tőszomszédságának számít.
Azzal összefüggésben, hogy a megoldást uniós perspektívában kell keresni, a soros EU-elnök valószínűsítette: Szerbiában rövid távon "turbulenciára", az érzelmek felkavarodására lehet számítani, de fontos, hogy Szerbia is értse, jövője az európai integrációban van.
Jansa gondosan kerülte, hogy néven nevezze a szerbek várható érzelmi felkavarodásának okát, Koszovó függetlenségének küszöbönálló kinyilvánítását. Szombaton azonban a szlovén főváros melletti Brdóban tanácskozásra ül össze a német, a francia, a brit és az olasz külügyminiszter, továbbá Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Olli Rehn, az unió bővítési biztosa. Uniós körökben úgy hírlik, hogy e négy ország - az Egyesült Államokkal együtt - az elsők között ismerné el Koszovót, ha a ma még nemzetközi jogi értelemben Szerbiához tartozó tartomány kikiáltaná függetlenségét. Erre brüsszeli remények szerint nem kerül sor a kétfordulós - január 20-án, illetve február 3-án tartandó - szerb elnökválasztás előtt, mert a Nyugat azt reméli, hogy így békülékenyebb államfőt választhat Szerbia.
Az EU külügyminiszterei január 28-án tartanak értekezletet. Korábbi elképzelések szerint ekkor már döntöttek volna arról, hogy 1800 fős, rendőrökből és igazságügyi tisztségviselőkből álló missziót küldenek Koszovóba, az ottani politikai folyamatok jogállami keretek közt tartásának nemzetközi felügyelete céljából. Most azonban azt valószínűsítik, hogy januárban erről nem születik döntés - ismét csak azért, hogy ne bőszítsék fel a szerbeket a második választási forduló előtt. A következő uniós külügyminiszteri találkozó kitűzött időpontja február 18., és akkor már bármi megtörténhet.
A szlovén miniszterelnök a többi nyugat-balkáni állam vonatkozásában is kiemelte az európai csatlakozási távlatok megerősítését. Macedóniáról azt mondta, hogy "elért bizonyos sikereket, és nem szabad hagyni, hogy a régió problémáinak áldozatává váljon". Fontos országnak mondta Albániát, és konstruktívnak minősítette a Tirana által a térségben betöltött szerepet. Montenegró esetében elismerte, hogy "komoly erőfeszítéseket tesz", Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban pedig megállapította: az emberiesség elleni bűnök elkövetőit bíróság elé kell állítani.