A témát felvezető Járóka Lívia (Fidesz) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) rámutatott, hogy bár a romaproblémára az elmúlt évben számos uniós dokumentum felhívta a figyelmet, nem történt előrelépés. Lévai Katalin (MSZP) szerint az elmúlt év tapasztalatai inkább a radikalizmus megerősödését mutatják mind az új, mind a régi tagállamokban, míg Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, a jelenlegi helyzet annak az eredménye, hogy az EU-nak nincs kisebbségpolitikája.
Az Európai Bizottságot képviselő Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos bejelentette, hogy a testület még idén javaslatot tesz egy olyan irányelv megalkotására, amely a még nem szabályozott területeken is előírja a megkülönböztetésmentesség garantálását.
Az interneten is nyomon követhető vitában Járóka Lívia kiemelte: az európai munkaerőpiacnak és az uniós államoknak egyaránt érdekük, hogy a legnépesebb és leggyorsabban növekvő kisebbség integrációja sikeres legyen. Leszögezte, hogy szükség van arra az akciótervre, amelynek elkészítését a brüsszeli bizottság magas szintű tanácsadócsoportja is kezdeményezte, de emellett hatékony és azonnali intézkedések is kellenek, amelyekhez viszont "a bizottság jóval hatékonyabb és erőteljesebb elkötelezettsége szükséges". A leghátrányosabb helyzetű csoportok segítésének finanszírozását például a bizottságnak kell kezdeményeznie és keresztülvinnie a tagállamoknál. Az uniós pénzek felhasználásánál továbbá kötelező szempontként kell érvényesíteni az esélyegyenlőség követelményét. Elengedhetetlen egy európai krízistérkép létrehozása is, amelynek alapján Brüsszel megkezdhetné a tagállamokban halogatott deszegregációs munkát - vélte Járóka.