A zaj tartós és intenzív hatásának még a viszonylagos védettségben élő magzat is érzi káros hatásait.

A zaj - különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, mely az emberben kellemetlen érzést okoz. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és vegetatív idegrendszerben. A zaj okozta halláskárosodás létrejöttében a légvezetéses út a döntő; emellett azonban extrém intenzitású zajok esetén a csontvezetéses úttal is számolni kell. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

Városi zajok

Az irodalmi adatok szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer annyi, mint 1932-ben.

A zajok forrásának széles skálája van, például a közlekedési eszközök, az üzemi gépek, az épületgépészeti rendszerek, a háztartási gépek, a "kisipari" gépek és a szórakoztató elektroakusztikai berendezések A munkahelyi zajártalom kérdéseivel, megelőzésével és lehetőségeivel a hatósági intézkedések mellett a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozik.

Mit okozhat a zaj?

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károsodást idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását.

A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát.