A bizottsági tervek lényegében az Európai Unió vezetői által tavaly márciusban elfogadott célkitűzések megvalósítására szólnak, amelyek azonban aggodalmakat váltottak ki az ipar részéről. Az ipar attól tart, hogy az intézkedések nyomán emelkednek az energiaköltségek. A most elfogadott csomagterv a márciusi megállapodások összes döntő elemét tartalmazza, beleértve azt is, hogy a kibocsátási jogok uniós kereskedési rendszerét a szén-dioxid mellett más gázokra is kiterjesztik és a rendszerbe bevonják az összes jelentős ipari környezetszennyező szektort.
A döntés értelmében a 2013-tól az áramtermelő cégeknek a mostanáig ingyen kapott kibocsátási jogokat meg kell majd vásárolniuk; az emiatt megemelkedő költségeiket a fogyasztókra háríthatják. A döntést megelőzően a globális versenynek kitett, energiaintenzív ágazatok - köztük az acél-, cement-, alumíniumipar - különleges védelmet szerettek volna kiharcolni maguknak. Ezt részben el is érték: a döntés értelmében ezen ágazatok 2013 után is ingyen kapnak kibocsátási jogokat előre rögzített kvóták szerint, és csak fokozatosan kell majd áttérniük a jogok megvásárlására.
Az energiaköltségek emelkedésének irányába hat - az ipar és a háztartások esetében is - a megújuló energiaforrások arányának növelése is, ezeknek a forrásoknak a felhasználása ugyanis lényegesen költségesebb a fosszilis tüzelőanyagok hasznosításánál. Várható, hogy az uniós szintű 20 százalékos aránynövelés tagországok közötti kiosztása a későbbiekben vitákat fog kiváltani az érintett országok között- mondják a szakértők.