Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete a tagországok állam- és kormányfőinek tavaly elhatározott döntéséhez hozott konkrét javaslatokat: összuniós cél a megújítható energia részesedésének 20 százalékra emelése, illetve a teljes légszennyezés visszafogása 20 százalékkal az 1990-es referenciaévhez képest. Mint az Európai Parlament rögtönzött plenáris ülése előtt elmondott beszédében José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök kijelentette, a javaslatok azt bizonyítják, hogy a kormányfők által elhatározott célok gazdaságilag és technológiailag lehetségesek, ráadásul kivételes üzleti lehetőséget rejtenek magukban uniós vállalatok ezreinek.

A javaslatok fő célja, hogy az energiatermelés szerkezetét az éghajlatváltozást kevésbé gerjesztővé tegyék, illetve a nagy szennyezőket tisztább technológiák alkalmazására ösztönözzék. A bizottság kötelezően érvényesítendő, számszerűsített előírásokat tart szükségesnek számos területen az egyes tagországok, illetve bizonyos ágazatokban a cégek számára is. Brüsszel úgy számol, hogy a terv végrehajtása évente 50 milliárd eurós kiadással jár. Mint Barroso elmondta, minden uniós lakosra jutóan heti három eurós költségről van szó (amelynek egy részét az érintett cégek minden bizonnyal át is hárítják majd fogyasztóikra).

A bizottsági elképzelés a néhány éve működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre (ETS) épül: annak kibővítésével és szigorúbb szabályozásával képzeli el a nagy szennyezők szerkezetváltásra kényszerítését, illetve a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, bioenergia) nagyobb mértékű igénybe vételét. Módosítanának az állami támogatások uniós előírásain is. A számszerűsített javaslatok - amelyeket még a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk - igazolni tűnnek a bizottság azon ígéretét, hogy Brüsszel minden tagállamtól egyformán nehéz erőfeszítéseket vár, ugyanakkor a terheket igazságosan és szolidárisan osztja el.

A megújítható energiaforrásokat máris nagy arányban használó Svédországnak például 49 százalékra kellene növelnie ezek részesedését, míg az ilyenekben szűkölködőbb nemzetek maradhatnak a 20 százalékos uniós szint alatt (a legkisebb értéket, 10 százalékot Máltának javasolták). Amikor az állam- és kormányfők döntöttek a megújuló források arányának növeléséről, több ország - köztük Magyarország is - jelezte, hogy a 20 százalékos határ elérését erőn felüli elvárásnak tartja. Magyarországon a megújuló energiaforrások arányának minden egy százalékpontos emelése a mai szintek szerint több mint 30 milliárd forintos beruházást igényelne - jelezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a döntés tavaly márciusi megszületésekor.

Valamennyi EU-tagországra kötelezően érvényes lenne a bioüzemanyagok részarányának legalább 10 százalékra növelése is az összes felhasznált üzemanyaghoz viszonyítva, 2020-ra. Korábbi nyilatkozatok szerint Magyarországnak nem fog nagy gondot okozni ezen előírás teljesítése.

A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére a bizottság kettős megközelítést javasol alkalmazni. A nagy szennyezőágazatok cégeire vonatkozó kvótarendszert (ez csak most több mint 10 ezer vállalatot érint) újraszabályozzák és a széndioxidon kívül más gázokra is kiterjesztik. A megreformált rendszer az uniós kibocsátásoknak már több mint 40 százalékát fedi majd le. 2013-tól, az új rendszer várható életbe lépésétől a legnagyobb szennyező erőműszekor teljes egésze bekapcsolódik a kibocsátás-kereskedelembe.

A kevésbé szennyezőnek minősítette ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) uniós szinten 2005-től 2020-ig 10 százalékkal kell mérsékelni a kibocsátást a bizottság számításai szerint ahhoz, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek. Ezen ágazatokban a bizottsági javaslatok mínusz 20 és plusz 20 százalék között mozognak: az új tagországok kivétel nélkül növelési lehetőséget kaptak (Magyarország 10 százaléknyit), tekintettel átalakulóban lévő iparukra, míg a régieknek néhány kivétellel jelentős visszafogást irányoz elő Brüsszel.