A GDP kevesebb, mint fél százalékából, azaz uniós polgáronként és hetente számolva átlag három euróból (780 Ft) hozható ki José Manuel Barroso szerint az a jogszabálycsomag-tervezet, amelyet tegnap, az Európai Parlamentben ismertetett az európai bizottsági elnök. Mint a múlt héten megírtuk, a terv ellen számos tagállam berzenkedett, mivel az EU bizottsága most már szereplőkre lebontva nevesíti azokat a klímavédelmi feladatokat, amelyeket az uniós vezetők tavaly márciusban még csak általánosságban vállaltak. Ezek: a 2020-ra kitűzött "háromszor húsz százalék", azaz az üvegházhatást előidéző szén-dioxid-kibocsátás ennyivel való csökkentése, az energiafogyasztás egyötödös mérséklése, valamint a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, biomassza stb.) ekkora szintre való emelése. A negyedik cél a bioüzemanyag bekeverési arányának tíz százalékra való növelése.

Az EU tervei ellen előre ágáltak a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is, előbbiek versenyképességük megtartásától, utóbbiak pedig az ipar Ázsiába való áttelepülésétől félve. Az egyik fő új elem ugyanis, hogy Brüsszel kötelezően betartandó tagállami szennyezési plafonokkal, valamint minden egyes szennyezőnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) való bevonásával rukkolt elő. Ez az áramtermelők mentességének felszámolását is jelenti 2013-tól. Barroso - mentőövet dobva elsősorban a német iparnak, s meglágyítva ezzel Berlin szívét - világossá tette, hogy amennyiben az USA, Kína, India nem lép hasonlóan, úgy az EU a saját szennyezőinek "ingyentanúsítványokat" ad majd ki.

A tagállamokra lebontott feladatcsomag ugyanakkor nem egyenlő terhet ró az egyes országokra. A szén-dioxid-kibocsátási célt az új tagállamok, köztük hazánk, könnyen teljesíthetik, hiszen a referenciaév itt 1990, márpedig a szocialista nagyipar összeomlása épp erre az időre tehető. Jóval nehezebb lesz megbirkózni a megújuló energiaforrások húsz százalékra való növelésével. Az EU jelenlegi átlaga 8,5 százalék; a fennmaradó 11,5 százalékpont felének teljesítését Brüsszel minden tagországtól elvárja, a másik felét viszont az egy főre jutó GDP arányában. Hazánknak például háromszorosára - 4,3 százalékról 13-ra - kellene emelnie az arányt az itteni referenciaévhez, 2005-höz képest. Gyurcsány Ferenc kormányfő már a márciusi EU-csúcson jelezte az ezzel kapcsolatos magyar gondokat. Egyes számítások szerint a megújuló energia minden egy százalékpontos növelését harmincmilliárd forintos befektetés tudná ellensúlyozni. - Nem látjuk megnyugtatóan kimunkáltnak, hogy a bemutatott klímaváltozási csomag milyen terheket ró cégeinkre, vállalkozásainkra (ami munkahelyekbe kerülhet), továbbá az energiaárakon keresztül a lakosságra. Azon a véleményen vagyunk, hogy a kisebb létesítményeknek nagyobb számban kell mentesülniük a szabályozás alól, a mentességi kibocsátási határt meg kell emelni - hangoztatta Barsiné Pataky Etelka (Fidesz), a nemzeti fejlesztési terv felülvizsgálatára is felszólítva a kormányt. Fazakas Szabolcs (MSZP) úgy vélte: "annak érdekében, hogy ezen ambiciózus, közös energiapolitikai célok megvalósítása ne terhelje túl egyes tagországok költségvetését, a bizottságnak az irányelvek és elvárások megfogalmazásához hozzá kell rendelnie a szükséges támogatásokat. Ezért az EU költségvetésének most folyó reformjánál minél előbb ki kell alakítani az EU energiapolitikájának megvalósítását szolgáló fejezeteket."

Környezetvédő szervezetek, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF), keveslik a célkitűzéseket; szerintük a húszszázalékos kibocsátásmérséklés nem elegendő az alapcél teljesítéséhez, vagyis ahhoz, hogy a globális felmelegedés két Celsius-fokon belül maradjon. Több oldalról, legújabban a brit alsóház egy bizottsága részéről pedig élesen támadják a bioüzemanyag-programot is, ám Brüsszel védelmezi azt. Az egész klímacsomag az EU egyik legnagyobb terve 2008-ra, amelyről az év végéig, a soros francia elnökség alatt remélnek megállapodást. Az egyezség kulcs lehet Barroso 2009-es újraválasztásához is.