A verespataki aranykitermelésre vonatkozó beruházás egész engedélyezési folyamatát
újra kellene kezdenie a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalatnak, miután a gyulafehérvári ítélőtábla jogerősen törvénytelennek nyilvánította a helyi tanács által 2002-ben elfogadott településrendezési tervet - állapítja meg közleményében a projektet ellenző Alburnus Maior elnevezésű szervezet.

A településrendezési tervet maga az RMGC dolgozta ki, mivel a beruházás engedélyezéséhez ez volt az egyik nélkülözhetetlen dokumentum. E tervet a verespataki városi tanács 2002-ben fogadta el. Ennek értelmében Verespatakot teljes egészében ipari zónává minősítették, a kanadai-román bányavállalat pedig kizárólagos jogot kapott terveinek megvalósításához. Ez lehetővé tette számára, hogy megkezdje a helyi lakosság áttelepítését, a szociális infrastruktúra felszámolását. Közben a térségben leállt a gazdasági fejlődés, mivel tilos volt az aranykitermelési terven kívül bármilyen más gazdasági - például idegenforgalmi vagy kereskedelmi - tevékenységet folytatni.

Az Alburnus Maior hat éven keresztül próbálta jogi úton megtámadni az RMGC különböző lépéseit, így magát a területrendezési tervet, amelyet - e civil szervezet szerint - a helyi tanácsnak nem lett volna joga elfogadni. A szervezet szerint ugyanis a tanácsban több érdekelt személy is helyet foglalt, olyanok, akiknek rokonai az RMGC alkalmazottai voltak.

Szabó Andreát, a verespataki bányaberuházást ellenző Alburnus Maior ügyvédjét idézi a közlemény. Úgy véli, hogy a mostani ítélet alapján a Fehér megyei Tanács által kibocsátott, több bíróság által felfüggesztett településrendezési engedélyek is semmissé válhatnak. Ráadásul a törvénytelennek minősített területrendezési terv alapján dolgozták ki a román környezetvédelmi minisztériumhoz benyújtott környezeti hatástanulmányt is. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter tavaly éppen jogi kifogásokra hivatkozva függesztette fel az engedélyezései folyamatot.

A civil szervezet szerint ezért az RMGC-nek csak akkor lehet esélye folytatni beruházását, ha a nulláról indulva, újra kezdi az engedélyezési folyamatot, ami legalább tíz évig késleltetné tervének további megvalósítását.

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a bírósági döntés azt jelenti, hogy a Verespatakon aranybányát tervező cég kénytelen lesz a legelejéről kezdeni az engedélyeztetési folyamatot, amely eddig tíz évet vett igénybe.

A bíróság döntése egyúttal a kanadai-román vegyesvállalat számára kibocsátott településrendezési engedély megsemmisítését is maga után vonja, valamint megerősíti, hogy az RMGC összes tevékenysége illegális engedélyekre alapult - áll az MTVSZ közleményében.

Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. A helyszínen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld, a nemesfémek kiaknázásához a cég ciántechnológiás eljárást alkalmazna. Emiatt a terv környezetvédelmi kockázataival kapcsolatosan súlyos aggodalmak vannak, nem pusztán Magyarország, hanem a román és a nemzetközi civil és tudományos szervezetek részéről is.