FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az EU az éghajlatváltozásról
|
|
Az Európai Bizottság egy jövőbemutató javaslatcsomagot fogadott el, amelynek elemei biztosítják az Európai Tanácsnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban és a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozóan tett vállalásai megvalósítását. |
|
Létrehozva: 2008. január 28., 14:07 | Utoljára frissítve: 2008. január 28., 14:13 |
A javaslatok alátámasztják, hogy a tavaly kitűzött célok mind technológiai, mind gazdasági értelemben elérhetők, és egyedülálló üzleti lehetőséget kínálnak európai vállalatok ezrei számára. A bennük foglalt intézkedések valamennyi országban drámai mértékben meg fogják növelni a megújuló energiaforrások alkalmazását, és jogilag számon kérhető célokat fognak meghatározni a kormányok számára. A kibocsátási szinteket uniós szinten korlátozó megújított kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel (ETS) a szén-dioxid kibocsátók mindegyike ösztönözve lesz a tiszta termelési technológiák fejlesztésére. A javaslatcsomag célja, hogy az Európai Unió megvalósítsa az üvegházhatást okozó gázok 20 százalékos csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásoknak a teljes energiafelhasználáson belüli arányának 20százalék-ra történő emelését 2020-ig - összhangban az EU vezetőinek 2007. márciusi megállapodásával. Amennyiben sikerül az éghajlatváltozásról egy új nemzetközi megállapodást megkötni, úgy a 2020-ra elérendő kibocsátás-csökkentési cél 30 százalékra emelkedik.
A Bizottság elnöke, José Manuel Barrosó szerint: "Az éghajlatváltozás kihívásának való megfelelés az igazi megmérettetés a generációnk számára. Célunk, egyben kötelességünk is, hogy megfelelő kereteket biztosítsunk a környezetbarát európai gazdaságra való átálláshoz, és hogy megőrizzük vezető szerepünket a bolygó megóvásáért tett nemzetközi fellépés terén. A javaslatcsomag nem csupán e kihívásra, hanem az energiabiztonság kérdésére is megfelelő választ ad; ez egy olyan lehetőség, amelynek új vállalkozások ezreit és munkahelyek millióit kell megteremtenie. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat."
Stavros Dimas, a környezetvédelemért felelős biztos elmondta: "Az Európa példaértékű kibocsátáskereskedelmi rendszerére épülő javaslatcsomag megmutatja globális partnereink számára, hogy az éghajlatváltozás ellen hozott erős fellépést össze lehet egyeztetni a folyamatos gazdasági növekedéssel és jóléttel. Európa számára előnyt biztosít az alacsony szén-dioxid-kibocsátású világgazdaság megteremtéséért folytatott versenyben, amely innovációk sorát fogja beindítani és új munkahelyeket fog teremteni a tiszta technológiák iparágában. E javaslatok megvalósítják az EU vezetőinek az elmúlt évben tett vállalásait, amelyeket a teljesítőképességükkel arányosan tettek az erőfeszítések igazságos megosztása során tettek. Most minden tagállamnak maximális erőfeszítést kell tennie."
Andris Piebalgs, az energiapolitikáért felelős biztos szerint: "A növekvő olajárak és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyre súlyosabb aggodalmak közepette a megújuló energiaforrások kihagyhatatlan lehetőséget kínálnak számunkra.
Segítségükkel csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat, megerősíthetjük az ellátásbiztonságot és serkenthetjük a munkahelyteremtést és a növekedést egy fejlődő csúcstechnológiai iparágban. Ha most megtesszük a kellő erőfeszítést, Európa vezető pozícióban lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtéséért folytatott versenyben, amelyre a bolygónak oly nagyon szüksége van."
Neelie Kroes, versenypolitikáért felelős biztos kifejtette, hogy "az állami támogatásokról szóló iránymutatások fontos hozzájárulást jelentenek az uniós energia- és éghajlat-változási politika, valamint az állami támogatások folytatódó reformja szempontjából." A kínálkozó lehetőségnek mind a tagállamok által finanszírozott környezetvédelmi projektek, mind az EU gazdasági növekedése csak nyertesei lehetnek.
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerére (ETS) építve a Bizottság egységes, az EU egészét lefedő kibocsátási piac megerősítését javasolja, amely több üvegházhatást okozó gázt is magában foglal majd (jelenleg kizárólag a szén-dioxidot tartalmazza), és minden nagyobb ipari kibocsátóra kiterjed majd. A piacra vitt kibocsátási egységek mennyiségét évről évre csökkenteni fogják, hogy az ETS rendszer által lefedett kibocsátások 2005-ös szintjét 21százalékkal csökkenthessék 2020-ig.
Az EU kibocsátásának nagy részéért felelős villamosenergia-ipari ágazatnak az új rendszer 2013-as bevezetésétől kezdődően a teljes szén-dioxid mennyiséget árverésen kell értékesítenie. A többi ipari ágazat esetén, valamint a légi közlekedésben 2020-ig fokozatosan vezetik be a teljes mennyiség árverésen való értékesítésének rendszerét, azonban kivételt tehetnek azon ágazatokkal, amelyek különösen ki vannak téve a hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátokkal nem rendelkező országokban működő termelők által támasztott versenynek. Ráadásul az árverési rendszer nyitott lesz, azaz bármely európai uniós szereplő bármely tagállamban vehet kibocsátási egységeket.
Az ETS-ből származó bevételek a tagállamokat illetik, és olyan célokra kell felhasználni, amelyek segítik az EU-t a környezetbarát gazdaságra való átállásban, így például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, vagy a szén-dioxid kivonása és tárolása területén megvalósuló innovációk, valamint a K+F támogatására. A bevetélek egy részéből a fejlődő országokat kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásukban. A Bizottság számításai szerint a kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételek éves szintje akár az 50 milliárd eurót is elérheti 2020-ra.
Az EU immáron negyedik éve működő kibocsátás-kereskedelmi rendszere hatékony eszköznek bizonyult az üvegházhatású gázok visszafogásának piaci alapon történő ösztönzésére. A rendszer jelenleg kb. 10 000 ipari létesítményt foglal magában szerte az EU-ban - ideértve erőműveket, olajfinomítókat, acélműveket -, amelyek az EU szén-dioxid-kibocsátásának közel felét teszik ki. Az új rendszerben az összes kibocsátásnak több mint 40 százalék-át fogja lefedni az ETS. Az adminisztratív teher csökkentése érdekében való tekintettel a 10 000 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó ipari létesítményeknek nem kell majd részt venniük az ETS rendszerében.
Az olyan ágazatokban, mint az építőipar, közlekedés, mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás (az ETS által nem lefedett ágazatok) a kibocsátási szintet az EU a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal fogja csökkenteni. A Bizottság minden tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az új tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. E változások mértéke -20 százaléktól +20 százalékig terjedhet.
A szennyező anyagok megfelelően működő piaca mellett a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához. Az EU végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalék-os célkitűzés 2020-as eléréséhez.
Ennek elérése érdekében a Bizottság ma a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számon kérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, és hosszú idő áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások üzembe állítására. Ezért fontos a tagállamok számára, hogy határozott elképzelésekkel rendelkezzenek arról, hogy mely területen szándékoznak lépéseket tenni. A tagállamok által elkészítendő nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy a tagállamok miként akarják a kitűzött célt teljesíteni, és miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni.
Amennyiben az EU egészére vonatkozó célok teljesülnek, a tagállamoknak lehetőségük lesz a megújuló energiaforrásokra vonatkozó összeurópai szinten tett erőfeszítések támogatására, nem feltétlenül csak a saját határaikon belül. Ily módon a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők, ami akár 1,8 milliárd euróval is csökkentheti a célok elérésének költségeit.
A mai javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékos arányra növelését 2020-ig az EU közlekedési ágazatában. E célkitűzés minden tagállam számára azonos. A fenntarthatóság rendkívül fontos e cél elérése szempontjából - az irányelv világos fenntarthatósági követelményt fogalmaz meg.
A Bizottság elfogadta továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatásokat, amelyek támpontul szolgálnak majd a tagállamok részére a fenntartható európai éghajlat- és energiapolitika kialakításához. A 2001-es iránymutatásokkal összehasonlítva (lásd IP/00/1519) az új iránymutatások kiszélesítik a támogatható projektek körét, továbbá megnövelik a támogatásintenzitás mértékét. Az iránymutatások új feltételeket szabnak a környezetvédelmi állami támogatásával kapcsolatos intézkedéseknek, és meghatározó egyensúlyt teremtenek a környezetvédelem nyújtotta előnyök maximalizálása és az állami támogatások versenytorzító hatásának minimalizálása között.
Ha a támogatás nem megfelelő helyre jut, akkor nem hoz környezetvédelmi előnyöket és fennáll a verseny torzításának kockázata, ami alacsonyabb gazdasági növekedést eredményezhet az Európai Unióban.