A felmérés során összehasonlították egy folyamatosan 48 kilométer/órával haladó autó paramétereit egy fekvőrendőrökön átmenő autóéval. Száz kilométerre kivetítve a fekvőrendőrök mintegy másfélszeres fogyasztásnövekedést váltottak ki, a nagyobb fogyasztás pedig nagyobb szén-dioxid kibocsátást jelent.

A további adatok kimutatták: a járművek átlagos szénmonoxid kibocsátása 82 százalékkal, nitrogéndioxid kibocsátásuk pedig 37 százalékkal nő, ha fekvőrendőrök hátráltatják a haladásban. A sebesség mintegy 16 kilométer/órás csökkentése tíz hónappal növeli a károsanyag-kibocsátást. Mivel a környezetvédelmi szempontból rosszabb eredmények elsősorban a sebesség gyakori változtatásából adódnak, felmerült, hogy fekvőrendőrök helyett inkább sebességkorlátozást kellene bevezetni.