Több százmillió dollár - ennyit könyvelhet el a pénteki napra a három legnagyobb dél-afrikai aranybánya, ezúttal azonban nem a bevételi oldalon. A múlt heti egy-két órás áramkimaradások okozta termeléskiesés után a vállalatok most kénytelenek voltak egész napra beszüntetni a munkát, mivel az állami áramszolgáltató Eskom nem tudja tovább garantálni az energiaellátást.

Az egyre fokozódó, egész Afrikára kiterjedő krízis a piacon is érezteti hatását: az arany és a platina ára pár nap alatt sosem látott magasságokba kúszott, és a jövőben csak újabb rekordok várhatók.

Sötét idők

"Az elektromos energia szűkösségét immár válságként kell kezelni, és minél előbb konkrét, átfogó megoldást kell találnunk a problémára" - nyilatkozta az állami vállalatokért is felelős dél-afrikai miniszter, Alec Erwin a napokban.

A politikus maga is bevallotta, nem lehet tudni, mikorra enyhülhet érezhetően a hiány, abban viszont a legtöbb szakember egyetért, hogy "a következő két év kritikus lesz Afrika számára." A helyzetet tovább élezi, hogy két év múlva, 2010-ben éppen Dél-Afrika lesz a futball-világbajnokság házigazdája, s a Dél-afrikai Turisztikai Egyesület a hét elején már jelezte, hogy az áramhiány a játékokat is komolyan veszélyezteti.

A kormányzat és az áramszolgáltató a gazdaság túl gyors növekedését és az ennek következtében fellépő megsokszorozódott energiaszükségletet okolja a jelenlegi krízisért.

A nem várt szénhiány mellett Pretoria saját mulasztását is elismerte, hiszen az Eskom 1998-as tanulmányában már jelezte, hogy a következő tíz évben súlyos válság köszönthet a kontinensre.

Rövidtávon az energia felhasználásának legalább 10%-os csökkentését szeretnék elérni, a központi takarékosság mellett pedig a Brazíliában és Kubában már bevált modell szerinti áramkvóta-rendszer bevezetését tervezik, a megengedettnél nagyobb fogyasztást szigorúan szankcionálva.

A szakemberek ezen kívül a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználásában látják a helyzet megoldását. Ennek szellemében a következő három évben egymillió, napenergiát hasznosító vízmelegítő-rendszer felépítését szorgalmazzák, valamint kötelezővé tennék, hogy a szállodák, kórházak és más intézmények is így állítsák elő az elektromosságot szükségleteik kielégítésére.

13 ország már a vízenergiával próbálkozik, ám a trópusi esők gyakran kiszámíthatatlanok és a gátakat sem tudják egész évben kihasználni. A legnagyobb potenciálokkal egyértelműen a Kongó rendelkezik: a folyó egyedül képes lenne az egész kontinens számára szükséges energiát biztosítani, ám a területnek igen kétes híre van a befektetők körében, a több ezer kilométeren, javarészt dzsungelen át történő elosztást pedig senki sem vállalja.

További gátak mellett szélerőművek szerepelnek a lassan körvonalazódó tervek közt, valamint a nyugat-afrikai partvonal mentén húzódó gázvezeték építése.

Fényes kilátások

Az elképzelések megvalósításához több évre - és még több energiára van szükség, a finanszírozás nehézségeit nem is említve.

Zöld beruházókban azonban nincs hiány, hiszen az olaj és más nyersanyagok kitermelése miatt a kontinensre települt nagyhatalmak a mostani segítségnyújtástól is a már fennálló kooperációk elmélyülését, s az afrikai országok függőségének fokozódását remélik. Így természetesen jelen van Kína, többek között a Zambia-Zimbabwe határon épülő Kariba-gát építésének fő támogatójaként, valamint az indiai Tata konszern is, egy 150 millió dolláros vízenergia-projekttel.

Moszkva nemrég elindított pán-afrikai befektetési alapjával a programok finanszírozásához járulhat hozzá, csakúgy mint a szokás szerint kissé későn eszmélő Európa. Az EU technológiájának exportját is felajánlotta, legutóbb Sarkozy elnök kötött üzletet Marokkóval, Algériával, Líbiával atomerőművek építésére vonatkozóan.

Nem meglepő módon Bush elnök is épp február közepén látogat a kontinensre, 2003 óta először, hogy a HIV elleni küzdelem, a demokratikus átalakulás, az emberi jogok érvényesítése témákban tárgyaljon, szigorúan ezek után szóba kerülhet a gazdaság, az energia kérdése is.