Medgyesegyházára ugyanaz a befektetői csoport tervez szalmatüzelésű hőerőművet építeni, amelyik Szerencsen is megkezdte már az építkezést - dacára a tokaji szőlősgazdák tiltakozásának. A medgyesegyházi önkormányzat néhány hónapja a szerencsi beruházásban is érdekelt Hujber Ottó nagyvállalkozónak, az MSZP vállalkozói tagozata egykori elnökének eladott egy 6,5 hektáros, a falu határában lévő termőterületet 32,5 millió forintért.

Nagy Béla, a település polgármestere azzal érvelt az erőmű megépítése mellett, hogy ez a 40 milliárdos fejlesztés 130 új munkahelyet és évente 150-200 milliós helyi adóbevételt jelentene a településnek.

A falusiak ugyanakkor féltik a megélhetésüket, tartanak a környezetszennyezéstől, valamint attól, hogy az erőmű létét a külföldi konkurensek felhasználják majd a medgyesi dinnye hírének lejáratására. A környéken több ezer hektáron termelnek dinnyét, a legtöbb család érdekelt a termesztésben, az áru nagy része pedig exportra kerül.

A helyiek ellenérvei között szerepelt az is, hogy a környéken nem terem az erőmű ellátásához szükséges mennyiségű szalma, így az egyébként is bajban lévő állattartó telepeknek versenyezniük kellene a tőkeerős befektetőkkel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy mivel az erőművet évi több százezer tonna alapanyaggal kell ellátni, állandósulni fog a teherforgalom, amely tönkreteszi a most is kátyúkkal teli utakat. Így a szállításból következő légszennyezés azt is kérdésessé teszi, hogy mennyire nevezhető egy effajta "zölderőmű" környezetbarátnak.

A tervezett beruházás akkora vihart kavart a Medgyesegyházán élők körében, hogy az erőmű ellen aláírásgyűjtés indult. A kezdeményezők célja az volt, hogy a képviselőtestület írjon ki ügydöntő népszavazást arról: megépüljön-e Medgyesegyházán a hőerőmű. A szükséges 819 aláírás helyett 1515-öt sikerült összegyűjteni, melyből 1401 bizonyult érvényesnek.

A testület február 3-ára írta ki a ügydöntő népszavazást. Január 21-én lakossági fórumot tartottak Medgyesegyházán az üggyel kapcsolatban. A fórumon részt vett Dinya László egyetemi tanár, Sárközi Imre, a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség elnöke, Illés Zoltán környezetpolitikus, valamint Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere.

A több mint háromórás lakossági fórumnak egy 19 perces összefoglalóját tekinthetik meg az alábbi felvételen.

A témával kapcsolatban megkerestük Illés Zoltánt, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusát, aki vázolta a Medgyesegyházára tervezett erőművel kapcsolatos álláspontját.

- A lakossági fórumon felvetette, hogy különbséget kell tenni az alternatív energiaforrások között...

- Az alternatív energiaforrásokhoz a szél-, a nap-, a geotermikus energia és a biomassza hasznosítását soroljuk. Ez egyben sorrend is, a sorrendiség alapja pedig a gazdaságosság, munkahelyteremtés, biztonságos üzemeltetés környezeti hatások figyelembe vétele.

A biomassza erőműnek több fajtája is lehet: egyikben fásszárúak, másikban lágyszárúak, vagy mezőgazdasági hulladékok elégetésével nyerik az energiát. Azonban ezeknek az összegyűjtése és a hasznosítási helyszínre történő szállítása minden esetben energiaigényes, és növekszik vele a károsanyag-kibocsátás is. A másik három esetében jóval kisebb energia-befektetésére van ahhoz szükség, hogy energiát tudjanak termelni.

- Mi a hátránya a Medgyesre tervezett biomassza erőműnek?

- Ebben az esetben nem fás, hanem lágyszárúakkal működtetnék az erőműt, méghozzá szalmával. Kétfajta technológia létezik: az egyik a direkt égetés, a másik pedig az, amikor először gázzá alakítják az az anyagot, amiből energiát akarnak nyerni, majd a gázt égetik el. Ez a második a környezetkímélőbb megoldás. A probléma azonban az, hogy Hujber Ottóék a direkt égetéses módszert akarják alkalmazni a medgyesi erőműnél. A második gond az, hogy a környéken nincsen szalma, mert ami keletkezik, az állattartáshoz kell a gazdáknak, és nem adnak el belőle. Tehát nagy sugarú körből kellene beszállítani a szalmát, hagyományos energia felhasználásával.

- Egy igen költséges mészteljes füstszűrő beszerelését is tervezik, ilyenre általában ott van szükség, ahol vegyi anyagokat semmisítenek meg, illetve ahol hulladékok elégetéséből nyerik az energiát. Itt mi indokolja a beépítését?

- Az a konzorcium, amely az égetést végezné, sok cégből áll. Ezek egy dologban hasonlítanak egymásra: mindegyik hulladékkal foglalkozik. Felmerül a gyanú, hogy ha nem lesz széna, akkor nem állnak-e át hulladék égetésére.

- A megépítés mellett állást foglalóknak az az egyik fő érve, hogy az erőmű nem bocsát ki káros anyagokat, és szinte semmiféle füstöt sem.

- Azt állítani, hogy egy technológiából nincs szennyeződés, hazugság. Nincs olyan technológia a világon, amelyből nem származik valamilyen szennyeződés. Ha valamit égetnek, akkor füstszerű és hamuszerű anyagok keletkeznek. Erre azt mondták, hogy ez zöld füst. De attól, hogy én azt mondom, hogy "zöld", a füst még nem lesz környezetbarát. Ebben az esetben is van füst és pernye, van salak, és van széndioxid-kibocsátás valamint nehézfém-szennyezés is.

Az a legfelháborítóbb, hogy Hujber Ottóék a gazdákkal egy olyan szerződést akarnak aláíratni, hogy adják el nekik a szalmájukat, s az égetés során keletkezett, "talajjavítónak" becézett pernyét vásárolják vissza a műtrágyaárak 80 százalékáért, s azt terítsék a földjeikre. Tehát ők megszabadulnak a veszélyes hulladéktól, s semmi költségük nem származik ebből. Így tennék tönkre a dinnyetermesztők földjét és életét. Ennyit a környezetvédelemről.