Tisztelt Miniszter úr!

Engedje meg, hogy először - a kerületi lakosok nevében is - tisztelettel megköszönjem Önnek a csepeli galvániszap elszállíttatását.

Tudom, hogy a galvániszap-ügy teljes felderítése és végleges megoldása Miniszter urat is foglalkoztatja. Ezért szeretném tájékoztatni, figyelmét felhívni még néhány nem tisztázott körülményre, amelyek továbbra is komoly aggodalomra adhatnak okot.

1. A 210146/70 HRSZ-ú telken kétszer is végeztek vizsgálatot a galvániszap-szennyezésről (akkreditált mintavételezéssel és laboratóriumi méréssel, összességében 10 millió forint közpénzből). 2006. júliusában a Pyrrus-Rumpold Kft. és a Bálint Analitika Kft. a köbvetkezőket állapította meg: "A lefolyási irányban a kerítésen kívül található közcsatornából és egy felszín alatti aknából vett csapadékvíz minták toxikus fémtartalma, a Pb és a Zn tekintetében a 10/2000-es rendelet (B) szennyezettségi határértéke feletti, de a határértékkel nem rendelkező Ti és W tartalom is magas." Súlyos szennyezettséget állapítottak meg az iszapmintákból is. 2007 márciusában a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. és a Bálint Analitika Kft. a következőket állapította meg: "A csatornaiszap mintákban a Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn koncentráció haladta meg a "B" szennyezettségi határértéket, az egyes iszapminták esetében a határérték túllépések mértéke 25-80-szoros. A 16/2001 (VII. 18.) KöM rendelet alapján a csatornaiszap veszélyes hulladék."

Információim szerint egyik közbeszerzésen nyertes cégének sem kellett az ingatlan alatt és előtt húzódó csatornákat, aknákat megtisztítania, kármentesítenie. Erről egyébként a mai helyszínbejárásom alkalmával meg is győződtem. A volt galvániszapos hordók alatt lévő aknafedőket vasrúddal kellett kipiszkálnom a galvániszappal keveredett talajból. (A bejárásról készült fényképeket csatolom.)

Ezek alapján úgy vélem, hogy a csatornák, aknák megtisztítása, kármentesítése is elengedhetetlen. Erről egyébként a már idézett Pyrrus-Rumpold-jelentés így szól: "A közcsatornába kerülő jelentős koncentrációjú toxikus szennyeződés, amely közvetlenül a Dunába kerül, és így mint nagy koncentrációjú toxikus forrás szennyezi a folyó élővilágát és közvetve az embert, másrészt ezek a toxikus tulajdonságú fémek a talajba is bemosódnak, és a felszín alatti vizekbe kerülnek, és így a felszín alatti környezetet elszennyezve, élővilágát pusztítva, közvetve szintén a 200-300 méterre levő Dunába kerülhetnek. A Duna ezen szakasza mellett található a főváros egyik fontos ivóvízbázisa!"

(Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a csepeli önkormányzat vezetése mind a mai napig nem tette nyilvánossá ezt a tanulmányt, sőt a 210146/70 HRSZ-ú telektulajdonosi szerepét - és az azzal járó kötelezettségeket - is elbagatellizálja.)

2. Mindenképpen foglalkozni szükséges azzal a ténnyel is, hogy az eredetileg 1200 tonnára becsült galvániszap, hogyan lett az elszállítás végére 2200 tonna. Minek okán a KvVM-nek új közbeszerzési eljárást kellett lefolytatnia; az eredeti költségek több mint 40%kal (plusz 26 millió forinttal) megnőttek, s felszámolási határidő is kitolódott több mint egy hónappal De még ennél is beszédesebb, hogy miként tévedhettek - ha egyáltalán tévedtek - a szakemberek ekkora mennyiségnél majdnem 90 százalékot, plusz 1000 tonnát. Elképzelhető, hogy elvitel közben szaporodott, növekedett a galvániszap-hegy? A Fidesz-KDNP frakció néhány tagja 2007 nyarán észlelte, hogy mintegy 50 hordóval (kb. 10 tonna hulladékkal) több van a telephelyen, mint amit letakartak. Ezt az észrevételünket a csepeli önkormányzat környezetvédelmi csoportja is megerősítette, mi pedig ezt dokumentáltuk, nyilvánosságra hoztuk, s megtettük ebben az ügyben is a büntető feljelentést.

További fontos információ, hogy még 2003. december 8-án, a Csepel Művek Ipari Park Szolgáltató Kht.- egy december 2-i egyeztető megbeszélésre hivatkozva - kérte az általa felfedezett, szabálytalanul tárolt veszélyes anyagok/hulladékok tárolási körülményeinek ellenőrzését dr. Szeles Gábor jegyzőtől. Kérelmükben 4 telephelyet jelöltek meg: a 210146/70, /72, /96 és /83-as HRSZ-ú telephelyeket. (Minden más, egyéb dokumentumban, vizsgálatkor, az elszállításnál ezek közül csak 2 telephelyről van szó!) (Érdekessége ennek a dokumentumnak, hogy a csepeli önkormányzat résztulajdonos a kht.-ban, akkori cégvezetője pedig Takács József MSZP-s önkormányzati képviselő volt.)

3. Azt tudjuk, hogy a fő telektulajdonos 2003. július 2-án kérelmet nyújtott be a csepeli Városépítési Irodába II-2221/2003. ügyiratszámon, majd öt nap múlva (!!!) július 7-én a csepeli önkormányzattól megkapta a bizonyítványt, hogy a 210146/70-es HRSZ-ú ingatlanon TEÁOR 90.04 számú, veszélyeshulladék-hasznosító tevékenység végezhető.

Azonban, nem tisztázott a környezetvédelmi hatóság szerepe az ügyben. Az Index.hu egyik cikkében Kreisz Gyula, a MURUS Zrt. cégvezetője azt állította, hogy "az illetékes környezetvédelmi hatóság tudtával, szállítási jegyzőkönyvekbe foglalt engedélyével és felügyelete mellett szállították a galvániszapot" a csepeli telephelyekre.


Tisztelt Miniszter úr!

Nagyon remélem és bízom abban, hogy a telephelyeket teljesen megtisztítva, az ügy tanulságait levonva, a ráfordított százmilliós nagyságrendű közpénzt visszaszerezve, a felelősöket megnevezve és példásan megbüntetve zárhatjuk le a csaknem öt éve húzódó csepeli galvániszap történetét.

Mindez valamennyiünk közös érdeke, s ehhez kérjük az Ön hathatós segítségét, de ebben Ön is számíthat további együttműködésünkre, támogatásunkra!

Budapest, 2008. január 30.

Tisztelettel:

Németh Szilárd
frakcióvezető