Atomtemetőt építenek Bátaapáti mellett, holott összesen néhány 100 köbméternyi kis és nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezik évente a paksi atomerőmű területén, főként kesztyűk, munkaruhák, szerelvények, eszközök, melyek a használat során radioaktívvá válnak - mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Illés Zoltán. Ezek tárolása eddig is megoldott volt az atomerőmű területén - tette hozzá.

Semmi sem indokolta azt, hogy Bátaapáti térségében ezeknek a hulladékoknak egy hatalmas tározót építsenek - jelentette ki a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy ők már évekkel ezelőtt jelezték: a paksi atomerőmű területén egy 10 milliárd forintos beruházással is meg lehet oldani a kis és nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését.

Ennek ellenére Bátaapáti térségében egy olyan tároló épül, melyben akár több 10 ezer köbméternyi radioaktív hulladékot is el lehetne helyezni. Miért kell egy ilyen nagy kapacitású atomtemetőt felépíteni, ami nem 10, hanem 60 milliárd forintba fog kerülni? - tette fel a kérdést. Nyilvánvalóan azért - emelte ki Illés Zoltán - mert a Paksi Atomerőmű Vállalat és a jelenlegi kormányzat az atomerőmű élettartam-hosszabbítására törekszik, ami azt jelenti, hogy ha leszerelik majd a szennyezett szerelvényeket, betonelemeket, acélszerkezeteket, akkor ezeknek az elhelyezését kívánják megoldani a Bátaapáti mellett épülő atomtemetőben. Azonban - fűzte hozzá - ezt meg lehetne tenni 10 milliárd forintból is az atomerőmű területén.

Viszont egyéb problémák is vannak az épülő atomtemetővel: a gránittömb, melybe el kívánják helyezni a hulladékot, töredezett - mutatott rá Illés Zoltán. A politikus kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és más szabványok is előírják, hogy atomtemető olyan helyszíneken nem létesülhet, melyek nem felelnek meg maximálisan minden előírásnak. Ez a töredezettség pedig alkalmatlanná teszi ezt a helyszínt a hulladéktározó megépítésére. Ennek ellenére 2005 után megkezdődött az építkezés.

Ez év júniusában orosz és magyar szakemberek látogatást tettek az épülő hulladéktározóban, s kiderült, hogy az elészült vájatokban olyan vízbefolyások történnek, melyek nem teszik lehetővé kis és nagy radioaktivitású anyagoknak ott történő tárolását - hívta fel a figyelmet.

Mindezek miatt Illés Zoltán elmondta: egyrészt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordulnak, hogy vizsgálják ki az ügyet, valamint felkérte Fodor Gábort, hogy függessze fel az építkezést, és vizsgáltassa ki, hogy milyen mértékű ez a vízbefolyás. S ha a vízbetörés valós veszélyt jelent, akkor állítsa le az építkezést, mert ha odakerül a sugárzó anyag, akkor a befolyó vizet is besugározza, s az így már sugárfertőzött víz a tározóból kijutva óriási problémákat okozhat - vázolta a várható következményeket a szakpolitikus.

Szólt az alternatív energiaforrásokról is: abban az esetben, ha a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítása megtörténik, akkor nem lesz szükség az alternatív energiaforrásokra. Ezzel azonban Illés Zoltán nem ért egyet, hiszen szükség lenne a szélből, a napból és a biomasszából nyerhető energia hasznosítására, s ehhez képest nincs szükség az atomerőmű élettartam-hosszabbításara, amiből az következik, hogy ha nem kell leszerelni több 10 ezer tonnányi szerelvényt és betonszerkezetet, akkor nincs szükség erre az atomtemetőre sem.