- Másfél éve polgármester. Tett szert olyan ismeretekre, amelyeket sosem tanult volna meg, ha nem lesz a Hegyvidék első embere?

- Dolgoztam sok helyen, oktatási miniszterként, parlamenti képviselőként, tanítottam gimnáziumban, de régen tanultam ennyit, mint az elmúlt szűk másfél évben. Ez komoly iskola, sokkal emberközelibb, gyakorlatiasabb feladat, mint a parlamenti vagy a kormányzati munka. Csak tanácsolni tudom minden politikustársamnak, hogy töltsön el hosszabb-rövidebb időt egy önkormányzatban, a javára fog válni.

- Vagyis nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy polgármester ne lehessen parlamenti képviselő.

- Amikor Gyurcsány Ferenc ezt javasolta, a kormányt kínosan érintő Zuschlag-ügyről próbálta elterelni a figyelmet. Tíz éve vagyok a XII. kerület egyéni parlamenti képviselője, és több mint egy éve tapasztalatból is tudom, hogy lehet a két feladatot egyszerre ellátni. A polgármesterek reálisabban, emberközelibb módon látják a parlament előtt lévő ügyeket, mint például azok, akik számára csak jogharmonizációs feladat létezik. Mi nap mint nap szembesülünk azzal, hogy mit jelentenek a csökkenő normatívák, a kormányzati megszorítások. Ettől függetlenül lehet úgy dönteni, hogy ne lehessen polgármester parlamenti képviselő. Egyet nem lehet tenni: azt, hogy a kormány folyamatosan változtatja álláspontját a kérdésben.

- A megszorítások itt, az elitkerületben is érződnek?

- Valóban ebben a kerületben él a főváros és az ország politikai és gazdasági elitjének jelentős része, és sok a módos ember. De ez sajnos az Önkormányzat bevételeiben nem mutatkozik meg. Furcsa módon vannak pesti önkormányzatok, ahol arányaiban több rászoruló él, mégis jelentősen nagyobb bevétellel gazdálkodhatnak. Sokszor csak az itt élők szerepvállalásának köszönhetően tudjuk véghez vinni a terveinket.

- És mi az itt élők legnagyobb gondja?

- Ugyanaz, mint az ország bármely pontján élőknek: az egészségügy állapota, a gazdaság pangása és hogy kevés a munkahely. De van egy jellegzetesen XII. kerületi problémánk, még pedig a közlekedés. A Hegyvidék utcáit nem arra a forgalomra méretezték, amely jelenleg terheli őket. De nem is az itt élő 65 ezer ember növelte meg a forgalmat, hanem az agglomerációból érkezők. A Pilisszántóról, Solymárról, Telkiből, Pátyról, Budakesziről, Budaörsről átutazók közül sokan a Hegyvidék útjain akarják kikerülni a BAH csomópontot vagy a Moszkva teret. Ezért is fontos nekünk a Moszkva tér átépítése, az 56-os villamos megújítása, P+R parkolók építése vagy a fogaskerekű útvonalának meghosszabbítása.

- A kirándulók nem zavarják Budapest legzöldebb kerületének lakóit?

- Büszkék vagyunk rá, hogy a mi kerületünk biztosítja a főváros jó levegőjét, mert míg az egy főre jutó zöldterület Budapesten átlagosan 14 négyzetméter, addig nálunk 180. Ennek is köszönhetjük, hogy a Normafa a Margitsziget után a fővárosiak második legkedveltebb kirándulócélpontja. Egy nyári hétvégén előfordul, hogy 15 ezer ember látogat ide. Viszont azt is szeretnénk, hogy aki idejön pihenni, kikapcsolódni, ne zavarja az itt élőket. Ez olyan probléma, amelyet csak a fővárossal közösen lehet megoldani.

-A fővárosi közgyűlés tagjaként tud lobbizni a kerületért?

- A fővárossal példás módon együttműködünk például a fogaskerekű tervezett átépítésében vagy a Márvány utca sétálóutcává alakításában. Bár a turulmadarat ábrázoló világháborús emlékmű kérdésében sokáig nem értettünk egyet, büszke vagyok rá, hogy mára ebben is sikerült változást elérni. A fővárosi kormánypárti képviselők is támogatják azt az áthidaló megoldást, hogy a polgári áldozatoknak új emlékművet emeljünk az Alkotás úton, és az eredeti szobor is megmaradjon, emléket állítva a katonai áldozatoknak.

- Lenne áthidaló megoldása az oktatásügyben is? Merthogy kibékíthetetlennek tűnnek az ellentétek a parlamenti erők között.

- Érthető, hogy a tandíj kérdésével foglalkozik szinte mindenki, ám legalább ilyen fontos, hogy azzal a kárral is foglalkozzunk, amely a felsőoktatásban a bolognai átállás következtében jelenik meg. Indokolt, hogy az alap- és mesterképzés különválik, de amit az elmúlt években az új képzési rendszer bevezetésével el lehetett rontani, azt a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány el is rontotta. Ma sem tudják a fiatalok, mit lehet kezdeni a hároméves diplomájukkal. De nem tudják az egyetemek, sőt a munkaerőpiac résztvevői sem.

- Teljesen elveti a tandíj melletti érveket?

- Elvileg lehet hozni mellette is érveket, de akik a minőségre, megrendelőszerepre, a magánforrások szükségességére hivatkoznak, figyelmen kívül hagyják a társadalomban levő feszültséget. Már a tandíj hírének hatására is 165 ezerről 108 ezerre csökkent azok száma, akik továbbtanulnának. Ugyanakkor a tandíj idén csak hárommilliárd forint bevételt hozna, és a jövő évre is csupán tízet. A Fidesz-kormány a diákhitellel 130 milliárd forint többletpénzt vitt be a felsőoktatásba anélkül, hogy társadalmi feszültségeket okozott volna. Remélem, hogy nem fognak szeptembertől a diákok fizetni, mert a tandíj eltörléséről szóló népszavazás eredményes lesz.

- És ha mégsem?

- Egyszer már a munkatársaimmal elvégeztük a tandíj eltörlését. Úgy tudtuk 1998-ban a kormányváltás után megszüntetni, hogy az egy pillanatra sem okozott működési gondot az egyetemeken. Ez ma sem bonyolultabb. De arra számítok, hogy most a népszavazás fogja eltörölni.

- A társadalombiztosítási törvényt megerősítő népszavazást is jó szívvel támogatja?

- Feltétlenül. Az Albert házaspár indítványára mindenképpen referendumot tartunk a társadalombiztosítási törvényről is. Ez a voksolás feltehetően ősszel lesz. Indokolatlan, hogy egy olyan törvény, amelyről lesz népszavazás még idén, most hatályba lépjen, miközben az orvosok, hazai és nemzetközi szakmai és betegszervezetek, az Akadémia, de még a köztársasági elnök is elmondja, hogy alapvető aggályai vannak vele. Ha a Fidesz kezdeményezte - a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló - március 9-ei népszavazáson megtartanánk a törvénymegerősítő népszavazást is, akkor megtakarítanánk ötmilliárd forintot.

- El tudja képzelni, hogy ezt a javaslatot a parlamentben a kormánypárti képviselők megszavazzák?

- Csak javasolni tudom szocialista képviselőtársaimnak, hogy mérlegeljék ezt a lehetőséget, mert így talán visszanyerhetnek valamit az amúgy is megtépázott hitelességükből. Ha hisznek a törvényük igazában és szakmai meg győződésükben, akkor tűzzük napirendre ezt a kérdést is most tavasszal.

- Ön szerint végső soron miről fog szólni a tavaszi népszavazás?

- A legnagyobb kérdés az, hogy meg lehet-e mindent csinálni a magyar emberekkel. Mert az nem folytatható tovább, hogy választások előtt áfát csökkentenek, utána megemelik, ingyendiplomát ígérnek, majd tandíjat vezetnek be, tagadják a vizitdíjat, aztán szemrebbenés nélkül törvénybe foglalják. Mindezt cinikusan, szenvtelenül. Ezt a hazug korszakot zárhatja le a népszavazás, amely egyforma tanulságul szolgál majd mindannyiunknak. A referendum jelentőségét abban látom, hogy Végre megtisztulhat a közélet. A manipulatív, propagandával és hirdetésekkel mindent megmagyarázó marketingpolitika korszaka helyett őszintébb, hitelesebb, tisztább korszak kezdődhet, amelyben az adott szónak súlya, a tetteknek pedig ismét következménye lesz.