Eszerint az EU-országok brüsszeli állandó képviseleteinek nagyköveti rangú vezetői most kormányaik elé terjesztik a szöveget, és arra a legközelebbi miniszteri tanácsülésen hivatalosan is rá lehet ütni a pecsétet. A következő külügyminiszteri tanácsülés kitűzött napja február 18. Ám a dokumentum előbb is szentesíthető - vagy úgy, hogy rendkívüli külügyminiszteri értekezletet hívnak össze, vagy úgy, hogy a február 12-én összeülő pénzügyminiszterek adják áldásukat a szövegre, kormányuk nevében. Elvben személyes találkozó nélkül is véglegesíthető a jóváhagyási folyamat.

Hogy végül melyik időpontot választják, attól függ, hogy mikor áll elő "kész helyzet" Koszovóban.

Az 1800 fősre tervezett EU-misszió kiküldésének terve ugyanis azt célozza, hogy miután eredménytelennek bizonyultak a Koszovó jogállásának rendezését célzó tárgyalások, a tartományban ezután lezajló politikai folyamatokat a jogállamiság medrében tartsák.

Hogy milyen folyamatok várhatók Koszovóban, azzal mindenki tisztában van: a jelenleg elvben még Szerbiához tartozó, de évek óta nemzetközi igazgatás alatt álló, zömmel albánok lakta Koszovó ki akarja kiáltani a függetlenséget. Az uniós tanácskozásokról kiadott hivatalos "következtetések" azonban mindeddig minden lehetséges módon igyekeztek megkerülni a "függetlenség" szó használatát, mert az EU-n belül nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, elismerjék-e majd a független Koszovót. Magának az uniónak erről nem kell döntenie, hanem maguk a tagállamok döntenek majd, saját belátásuk szerint. Ám Brüsszel arra törekszik, hogy az unió a lehető legnagyobb egységet mutassa a koszovói kérdés ügyében.

Ha Koszovó valóban kimondja függetlenségét, akkor annak az unió szerint az Ahtisaari-terv alapján kell történnie, vagyis messzemenő biztosítékokat kell adni a Koszovóban maradó szerbek biztonságának, illetve kisebbségi jogainak tiszteletben tartására.

Miután Szerbia a kudarcba fulladt tárgyalásokon hiába fogadkozott, hogy "a tenyerén hordozná" a koszovói albánokat, ha a tartomány Szerbia része maradna, most minden jel szerint az Európai Unióra vár az a feladat, hogy rávegye a koszovói államalkotó albánokat a koszovói szerbekkel való emberséges bánásmódra. Ha ez nem sikerülne, halomra dőlhetne minden erkölcsi alapja a függetlenség kikiáltásának, amelynek nemzetközi jogi megalapozottságát - az államok területi sérthetetlenségének elve miatt - sokan tagadják.

Az 1800 rendőr, illetve igazságügyi szakember Koszovóba küldése ebben az évben mintegy 200 millió euróba kerül majd. A megbízatás időtartamát azonban egyelőre lehetetlenség megmondani. Brüsszeli diplomaták vélekedése szerint 5-10 évig is eltarthat Koszovóban az "ellenőrzött függetlenség" állapota.

Szerbiában vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját. Vannak olyan vélekedések, hogy ha Tomislav Nikolic nacionalistának tekintett jelölt győz, akkor a koszovói albánok szinte rögvest kikiáltják a függetlenséget, ha viszont az "európai út" letéteményesének vélt Boris Tadic nyer, akkor marad még némi lavírozási idő.