Jonathan Todd megerősítette az OMV-nek azt a bejelentését, hogy a bizottság csütörtökön megkapta a beadványt.

Brüsszel azt vizsgálja, gördít-e akadályt a szabad verseny működése elé a tervezett összeolvadás az uniós piacon, például nem jár-e áremelkedéssel a fogyasztók számára. Ha az előzetes vizsgálat nem tud választ adni ezekre a kérdésekre, az unió mélyebb vizsgálatot folytat majd, amely további mintegy három hónapot vehet igénybe.

Korábban kiadott közleményében az OMV jelezte, hogy megítélése szerint "a mostani fejlemény fontos előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, amely hozzájárulhat az OMV és a Mol tervezett összefonódása stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához". Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem az jelentős előnyöket hordoz az egész régió, a társaságok működése által érintett magyarországi érdekeltek és tágabb értelemben az Európai Unió számára is.

Todd azt is elmondta, hogy az úgynevezett lex Molról folytatott bizottsági vizsgálatra - amelyet nem a versenyügyi, hanem a belső piaci főigazgatóság végez - az OMV szándékolta összeolvadáshoz kapcsolódó, most kezdődő eljárás nem terjed ki.

Utóbbiról az MTI-nek az az utolsó információja, hogy a vizsgálat még folyamatban van, az ügyet Brüsszel nem zárta le.

Két teljesen eltérő, és egymástól különböző dologról van szó - szögezte le a szóvivő, kizárva azt is, hogy egyik vizsgálat eredménye befolyásolni tudná a másikat.

Az Európai Bizottság november 13-án értesítette Magyarországot a tőke szabad áramlását érintő aggodalmairól a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat. A magyar kormánynak két hónap állt rendelkezésére, hogy válaszoljon. Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor "természetesen módosítjuk a jogszabályt", mondta január 14-én Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak, és a magyar kormány további konzultációkat javasolt.

Charlie McCreevy belső piaci biztos korábban azzal is fenyegetőzött, hogy Brüsszel az Európai Bíróságon támadja meg a magyar privatizációs törvényt, amelyet szintén a tőke szabad áramlását indokolatlanul korlátozónak tart. A bizottság még az aranyrészvények miatt indított eljárást a törvény ellen, ám a jogszabály tavalyi módosítása után - annak vizsgálatára hivatkozva - visszatartotta döntését a bíróság elé utalásról.

Egy bizottsági forrás pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy ez a dosszié már az Európai Bíróságnál van, a luxemburgi székhelyű bírói testületnél azonban ezt egyelőre nem tudták hivatalosan megerősíteni.

McCreevy a lex Mol uniós harmonizációjától tette függővé ezt a döntést.

A brüsszeli bizottság már megszületése előtt a lex Mol kifogásolt szövegének megváltoztatását szerette volna elérni. Az eljárás novemberben azért indult, mert erre nem került sor, és a magyar válaszlevél vizsgálatának elhúzódása korábbi tapasztalatok szerint azt jelezheti, hogy Brüsszel még nem tervezi befejezni az ügyet.