Javier Solana Párizsban, a nemzetközi kapcsolatok francia intézetében mondott beszédében - amelynek szövegét Brüsszelben hivatalosan közzétették - azt mondta, Európának hiteles energia-külpolitikára is szüksége lenne, de ilyennel most nem rendelkezik.

"Néha eltűnődöm, vajon képesek vagyunk-e lépést tartani a nemzetközi energiapiac változásainak ütemével és mértékével. Nap mint nap születnek jelentős ügyletek, döntések vezetékekről és stratégiai partnerekről" - fogalmazott. Mint hozzátette, az unió stratégiai lehetőségei ennek arányában egyre szűkülnek, "miközben mások határozottan nyomulnak előre".

Arra panaszkodott, hogy EU-tagországok - miközben kinyilvánították a közös európai energiapolitika megteremtésére irányuló szándékukat - egymás háta mögött, konzultáció nélkül kötnek megállapodásokat, "szűk nemzeti érdekeiket követve".

Beszédében csak Oroszországot nevezte meg, olyan országként, amely a maga szemszögéből nézve nyilvánvalóan racionális megfontolásból törekszik ilyen megállapodások nyélbe ütésére. Solana nem konkretizálta, hogy mely EU-országok a címzettjei szemrehányásának, de a beszédet elemző brüsszeli kommentátorok ezzel kapcsolatban kiemelik az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos német, illetve a Déli Áramlattal kapcsolatos bolgár elkötelezettséget.

Az EU-nak a kölcsönösség elvét kell érvényesítenie az oroszokkal való tárgyalások során - vélekedett Solana. Utalása arra vonatkozott, hogy az orosz Gazprom részesedést akar szerezni nyugati energetikai vállalatokban, miközben Oroszországban meg kívánja őrizni monopóliumát.

Az uniónak - vélekedett a kül- és biztonságpolitikai főképviselő - többet kellene tennie energiaforrásainak és szállítóinak diverzifikálása érdekében, és ezért meg kellene építeni a Kaszpi-tenger térségétől Törökországon át Közép-Európa felé tervezett Nabucco gázvezetéket.