Magyar jövőképek és nemzetstratégiai pillérek 9.

Elérkeztünk szellemi vállalkozásunk igazi értelméhez, Magyarország jövőképének felrajzolásához. Erre épülhet a nemzetstratégia, de első a jövőkép, mert ez a cél, az irány és a világítótorony. Ha ezt megtaláljuk, egy kicsit már fellélegezhetünk: leállhat a vergődés, elindulhatunk felfelé.

Névházasság

Európai uniós csatlakozásunk megerősítette azt a belső és külső illúziót, hogy Magyarország alapvetően európai normák szerint működik - ez azonban, mily sajnálatos, nem igaz. Magyarország földrajzilag, történetileg és kulturálisan európai ország, de a politika, a gazdaság és a társadalom működése nem érte el az Európai Unió belső mércéjének szintjét. Európa uniója a nyugat-európai megoldások európai kiterjesztését jelenti, egyfajta európai belső globalizációt, de a közép- és kelet-európai országok uniója csak a kezdetét és nem a lezárását jelenti a térség nyugat-európai szintre emelésének.

A térség államainak egy része, közöttük Magyarország, ma valójában névházasságban él az unión belül Nyugat-Európával, mert nem történt meg a nyugat-európai működési logikák és szabályok teljes átvétele. Sőt a politika, a társadalom és a gazdaság fontos területein a nyugat-európai mintákkal ellentétes megoldások is fennmaradtak, újból megerősödtek, vagy újonnan elterjedtek.

Távol Nyugat-Európától

Nyugat-Európa a szovjet birodalom felbomlása utáni történelmi helyzetet gyorsan kihasználta, és névleg integrálta a térséget, de a közvetlen és azonnali gazdasági előnyökért cserébe lemondott a térség gazdaságának, társadalmának és politikájának mélyreható, nyugat-európai típusú átalakításáról. A parlamenti demokráciára, a polgári társadalomra és a piacgazdaságra történő átmenetet teljesítettnek fogadta el anélkül, hogy ragaszkodott volna az átalakulások következtében létrejövő új állam alapvető nyugat-európai normák szerinti működéséhez.

A mai magyar piacgazdaság nem a nyugat-európai szociális piacgazdaság logikáját követi, a mai magyar állam nem jóléti jellegű, a mai magyar társadalom nem polgári jellegű, és a többpárti demokrácia nem eredményezett jogállamot. Ma a tulajdonnal nem jár együtt felelősség, a verseny nem szabályoz, és nem érvényesül a gazdasági esélyegyenlőség. A mai magyar társadalom nem polgári jellegű, mert nem került többségbe a tulajdonon és tudáson alapuló önálló polgári lét, helyette az államtól való függés és a külső tulajdonnak való kiszolgáltatottság került túlsúlyba. A magyar demokrácia ma európai jogállam nélkül működik, ahol az állam a jóléti intézmények leépítésén és nem megerősítésén fáradozik.

Nyugat-Európa helyesen tette, hogy kiaknázta az európai integráció történelmi esélyét, de történelmi hibát vétett, amikor nem követelte meg az európai alapnormák maradéktalan érvényesítését az állam, a politika, a társadalom és a gazdaság területén. Az Egyesült Államok ezzel szemben 1945 után Németország és Japán esetében következetesen végigvitte a demokráciára és piacgazdaságra való átállítást: e két nemzet elmúlt hatvan évben elért történelmi sikereinek ez döntő forrása.

Nyugat-Európának a térség 2004-es formális integrálása után új szakaszt kellett volna kezdenie, az élet minden területén kitűzve a nyugat-európai, tehát európai uniós mércéket. Ennek hiányában egyre erősödik a történelmi kockázat, hogy a térség jelentős része, benne Magyarország, nem a nyugat-európai működési modellt építi ki, ami a látványos első bővülési szakasz után később megakasztja az integráció mélyülését.

Jövőkép

2025-re egy olyan Magyarország jövőképét érdemes felrajzolnunk, amely az élet meghatározó területein már a nyugat-európai működés jeleit mutatja, és dinamikusan beállítja a nyugat-európai országok mintáit, arányait és megoldásait. Magyarország nyugat-európai jellegtől való eltéréseit alapvetően a mennyiségek okozták történelme során, s ezekből végül minőségi elfordulások léptek elő. Az itthoni Nyugat-Európa ezért nem egyszerűen egyes minőségi jellemzők feltűnését jelenti, hanem kritikus mennyiség szerinti előfordulásukat. A társadalmi szerkezet a tulajdonon és tudáson alapuló középosztály legalább kétharmados túlsúlya esetén veszi át a nyugat-európai működés jellemzőit. Ez stabilizálja a gazdaságot és a politikát, teremti meg, tartja fenn a szociális és jóléti államot, egyben ez garantálja a jogállami normák betartását.

A nyugat-európai társadalom megteremtésében külön nemzeti célunk a népesedési és egészségügyi fordulat végrehajtása. Nyugat-Európa egy sor országában - Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Svájc, Svédország - a gyarapodó népesség a modell fontos része, és mi ezt a Nyugat-Európát választjuk, nem a népesség fogyásába beletörődő államok modelljét. A nyugat-európai társadalmaknak a lelki és fizikai egészség, valamint a folyamatosan növekvő várható életkor természetes, 2025-re ezt kívánjuk elérni itthon is. A nyugat-európai társadalmak alapvető jellemzője a magas foglalkoztatottság: 2025-re hetven százalék fölé kívánjuk emelni a magyar foglalkoztatási rátát. A nyugat-európai államok működésében a társadalmi jólét és az igazságosság középponti helyet foglal el, ezért 2025-re olyan magyar állami működést építünk fel, amely a közszolgáltatások középpontjába a társadalmi igazságosságot állítja. A nyugat-európai társadalmi modellben nincs helye a kiterjedt és tartós mélyszegénységnek, 2025-re a mai tíz-tizenötről öt százalék alá szorítjuk le a szélsőséges szegénység arányát Magyarországon.

A nyugat-európai jogállami működés itthoni felépítése a jelenleg működő többpárti demokrácia alapos felülvizsgálatát igényli. Tételesen rögzítjük, hogy az állam működése hol és milyen mértékben marad el a jogállami mércétől, és határidőket rendelve, 2025-ig felszámoljuk az elmaradásokat. A törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom számára egy új Demokrácia programot készítünk, amelynek minden pontja a nyugat-európai jogállami működést veszi alapul.

Magyarország ma az átlagos uniós gazdasági fejlettség 65 százalékát éri el. A jövőkép részeként célunk, hogy 2025-re meghaladjuk az akkori nyugat-európai gazdasági fejlettség kétharmadát, és az uniós átlag száz százalékát, egyben átlépjük az unió akkori átlagos életszínvonalát.

Távol Kelet-Európától

Az új magyar jövőkép 2025-re egy olyan országgal számol, amely közel kerül a nyugat-európai működéshez, ezzel maga mögött hagyja a hagyományos kelet-európai működést. Társadalma nyitott és innovatív, szolidáris, a népesség gyarapodik, a társadalmi közösségek - kiemelten a családok - egészségesek, a társadalmi tőke bővül. A társadalom legalább kétharmada önálló polgári egzisztenciára támaszkodik. Az elitek meghatározó érdekérvényesítésének helyére a társadalom többségének érdekét érvényesítő kormányzás lép. A fejlődés önfenntartó, mert az ország nyugat-európai jelleget mutat, és dinamikája egyaránt vonzza a globális tőkét, tudást és látogatót. 2025 körül ezért képes egy olyan új jövőképre, amely 2040-re már az átlagos nyugat-európai fejlettségi szint elérését tűzi ki célul.

Matolcsy György, volt gazdasági miniszter