- Egy bírósági döntés szerint Magyarországon Fábry Sándort simán le lehetett cigánygyűlölő rasszistázni. Ennek fényében hogyan értékeli a szlovák bíróság ítéletét?

- Nem igazán számítottam másra, ugyanis Szlovákiában körülbelül lehet tudni, hogy a bíróság milyen ügyekben milyen ítéletet hoz. Mindig az kap megerősítést, aki a szólásszabadságot akarja korlátozni. Habár az utóbbi időben a magyar rendőri szervek részéről megfigyelhetők negatív tapasztalatok, jogtalanságok, esetenként bűnpártolás, azt azért nem tudom elképzelni, hogy Magyarországon megtörtént volna olyasmi, mint ami Szlovákiában Malina Hedvig ügyében.

- A Malina-ügy, az ön elleni ítélet vagy Bósza János autonómiapárti civil szervezetének a betiltása után egyáltalán beszélhetünk szlovák jogállamiságról?

- Szlovákiában egy kicsit minden más, mint amilyennek lennie kellene, az európai szokásoktól, magatartásformától ez az ország még cseppet messze áll.

- Mikor születik meg a másodfokú ítélet, és mit valószínűsít?

- Hogy mikor lesz, nem tudom, mert először meg kell kapnom írásban az elsőfokú döntést, ami után fellebbezhetek. Nehezebben tudom megítélni a másodfokot, mint amennyire biztos voltam a mostani ítélet kimenetelében. Lehet, hogy a következő körben a józan ész lesz mérvadó, ha mégsem, akkor a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulok.

- Ám ha hasonló ítélet születik másodfokon, fizetnie kell. Át tudná utalni a nyolcmillió forintnyi kártérítést?

- Nincs ennyi pénzem. Kölcsönt pedig aligha kapnék, mert elmúltam hatvanéves. Jelzáloghitelt pedig, talán érthető okokból, nem szeretnék felvenni. Így valószínűleg a magyarok társadalmához kellene fordulnom, hogy egy ilyen nagyságú bírságot segítsenek befizetnem. Ha azonban az európai emberi jogi bíróság a perben esetlegesen rám rótt kötelezettséget visszaítéli, akkor azt egy közalapítvány létrehozására lehetne majd fordítani.

- A felvidéki magyarokat érő legutóbbi jogsértések közül nagy visszhangot kapott Bósza János civil szervezetének a betiltása. Mi erről a véleménye?

- Hogy a szlovák belügyminisztérium Bósza civil szervezetének a bejegyzését visszavonta, azzal a jogállamiságot megcsúfolta. Az autonómiára való törekvéseket ugyanis legitimnek kell tekintetni, hiszen azok nem alkotmányellenesek.

- Ezt tudomásom szerint az MKP egyik vezető politikusa sem fogalmazta meg így az utóbbi két hétben.

- Én a Magyar Televízióban már hangot adtam ennek, várom, hogy ezen a héten adásba kerül. Az igaz, hogy szlovák médiumban még én sem szólaltam meg az ügyben, mint ahogy pártom más vezetője sem. Ám ha az MKP kinyilvánítaná a véleményét ebben az esetben, az politikai üggyé válna. Bósza megfelelően járt el, hiszen jogi úton próbálja megvédeni az igazát.

- És mi a véleménye a tervezetéről?

- Nyilvánvaló, hogy vannak benne olyan részletek, amelyeket erősen vitathatónak tartok, például az általa kijelölt területet említeném ezen a helyen. Ám ha létezik egy ilyen anyag, akkor nem démonizálni kell, hanem vitatkozni róla.

- Ön milyen autonómiaformát tartana kívánatosnak?

- Az autonómia az önrendelkezéssel függ össze, és az egyéni jogból származtatható, de közösségi jogként élhető meg. Az már szakmai kérdés, hogy milyen formáját szeretné elérni az adott közösség. Azt ajánlom mindenkinek, hogy figyeljen oda, mi történik Szerbiában, illetve Koszovóban, ugyanis az ottani kisebbségben élő szerbek által megfogalmazandó és a nemzetközi közösség által is várhatóan támogatott autonómiaforma lesz igazán mérvadó a következő években.

- És ön tíz év múlva milyen autonómiát élvező szlovákiai magyar nemzetrészt látna szívesen?

- Mindenképpen szeretném, ha olyan kombinált autonómiarendszer alakulhatna ki, amelyben a számbeli kisebbségnek is meglennének a maga kisebbségvédelmi testületei, és meglenne a nyelvhasználati jogokat védő összes jogi eszköz.