Jócskán megszelídültek az Európai Bizottság új, gyermekjáték-biztonságra vonatkozó irányelvpasszusai - már ha egyáltalán napirenden voltak azok a sajtóban megjelent híresztelések, miszerint a bizottság mindenféle élelmiszer mellé helyezett játékot betiltana. A múlt pénteken Günter Verheugen iparügyi biztos által benyújtott tervezet ugyanis csak azokat a játékokat tiltaná be, ahol a játék magába az élelmiszer - jégkrém vagy nyalóka - anyagába lenne beleolvasztva. Így ugyanis a tárgy óhatatlanul a gyerek szájába jut, és fokozott a veszély, hogy azt lenyeli. Maradnak azonban a müzlis- és chipseszacskókba, illetve a kindertojásba elhelyezett ajándékok. Mindössze azt írnák elő a gyártóknak, hogy a játékot védőcsomagolással lássák el - ami viszont a hazai piacon működő cégek szerint eddig is magától értetődő volt.
Könnyen lehet, hogy némileg félresiklottak az üggyel kapcsolatos sajtóközlések. A január közepén nyilatkozó "források" ugyanis már akkor sietve leszögezték, hogy "a bizottságnak nem célja a kindertojások betiltása". Ráadásul a korábbi híresztelések azt is tudni vélték, hogy az ilyen tartalmú tiltás a gyermekeknél fellépő "túlsúlyosság" miatt indokolt - ennek azonban nemcsak a javaslat szövegében, de az előzetes munkaanyagokban sincs nyoma. Hasonlóan ahhoz, hogy így próbálná Brüsszel betiltani a gyereken keresztül a szülőt vegzáló reklámozási gyakorlatot, ami viszont azért is tűnik valószínűtlennek, mivel ez utóbbit már tételesen tartalmazza a Brüsszel által éppen nemrég elfogadott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv.
Minden esetre a sajtóban hírbe hozott gyártók maguk is most ismerkednek a javaslat terjengős szövegével, amely egyébként túlnyomórészt a játékok, illetve a festékük kémiai tulajdonságaira vonatkozó szigorításokat tartalmaz - ezért inkább óvatosan fogalmaznak. Karancsy Zsolt, a kindertojásokat forgalmazó Ferrero Magyarország Kft. igazgatója szerint a csomagolásra való előírásoknak eddig is megfeleltek a cég gyártmányai. Előreláthatólag "a javaslat többi pontjának is meg tudnak felelni". Mint elmondta, a játékok és a védőcsomagolások biztonságos formáját és méretét külön szabvány rögzíti, így Magyarországon, illetve Európában az utóbbi tíz évben nem hallott a kindertermékek kapcsán olyan esetről, ami a játék lenyelésével, felszippantásával kapcsolatos balesetet okozott volna. A kindertojást egyébként folyamatosan fejlesztik: több éve, hogy nem lehet kisebb alkotóelemekre bontható játékot kapni. Jövőre rukkolnak elő olyan kapszulával, amelyet nem lehet két részre szedni - bár ennek pontos technikájáról az ügyvezető nem árult el részleteket. Hasonlóan reagált a többi társaság is. Csontos Csaba, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója is elmondta, hogy a müzliszacskókba már régóta szigorúan elkülönítve, külön csomagolásban helyezik el az ajándékokat. Más piaci szereplők sem látnak a hazai piacon lévő nagy gyártók között olyan terméket, amelyet ki kellene vonni a brüsszeli rendelkezés életbe lépte után. Itthon évekkel ezelőtt még előfordult olyan nyalóka, ahol az édesség alatt valamilyen figura volt, mára azonban már leálltak az ilyen termékek előállításával. A jövőben szabálytalannak minősíthető édesség legfeljebb a kínai piacokon lelhető fel.
Bár Brüsszel nem akarta kifejezetten kitiltani a játékokat a müzlis- és chipseszacskókból, maguk a gyártók örömest megszabadulnának tőlük. Több forrásból úgy tudjuk: az érintett hazai élelmiszer-piaci szereplőknek nem igazán tetszik már a gyermekeknek szóló ajándék-akciók erőltetése. Külön-külön a gyártók közül ugyanis többen jelezték: a maguk részéről leállnának az édesség, snack közé helyezett játékokkal - feltéve persze, hogy összes versenytársuk is felhagy ezzel a gyakorlattal. A reklámra fordított költségek ugyanis egyre kevésbé térülnek meg, miután a fogyasztók nem igazán díjazzák a gyerekeknek szóló hirdetést. A cégeknek a - jellemzően filmekhez kötődő - figurák után jelentős summát kell jogdíjként kifizetni, miközben a játékok gyártásához kötődő minőségbiztosítás is komoly költségtényező.
Tavaly decemberben már tizenegy elvi állásfoglalásban jelezte: részükről felhagynak minden olyan reklámmal, amelynek a célközönségében magas a 12 év alattiak aránya. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára úgy látja: bár még nem mindenki csatlakozott a kezdeményezéshez Magyarországon, a piaci tendenciák is azt mutatják, hogy a reklám egyre inkább a "fiatal felnőttek" 16-25 év körüli korosztálya felé tolódik el. Az aláírást egyelőre halogató cégek - McDonald's, Chio, Lays, Nestlé - vonakodása Fazekas Ildikó szerint érthető: az érintett társaságoknak nem csak egyes termékeik marketingjét kellene átalakítaniuk, az önkorlátozás a forgalmazott termékkör újragondolását is szükségessé tenné.
Zsírtartalom három milliméterben
Figyelem! A halas szendvics halat tartalmaz! - ilyen feliratokat is kikényszeríthet a sarki büfében az Európai Bizottság új javaslata. Az élelmiszer-címkézési rendelettervezet ugyanis az allergén anyagok (mogyoró, tej, hal, mustár) egyértelmű feltüntetését a nem előre csomagolt élelmiszereknél, a vendéglátóhelyeken is megkövetelné. Mivel pedig az elhízás a fejlett világ, így az EU egyik népbetegsége, egy másik fontos rendelkezés, hogy a polcokra helyezett termék összetételét, így zsír-, energia-, szénhidráttartalmát kötelezően, legalább három milliméteres betűkkel kellene részletezni - persze csak akkor, ha Brüsszel javaslatát a tagállamok tanácsa és az Európai Parlament is jóváhagyja majd.
A fogyasztók védelmét hivatott szolgálni az EU új gyermekjáték-biztonsági irányelvtervezete is. Az eddiginél alaposabban meg kellene jelölni, hogy hány éves gyereknek ajánlott a termék, s igényel-e szülői felügyeletet. A mostani 36 hónapos korhatáron túlra is kiterjesztenék a fulladásveszély feltüntetését (amelyet például a játék kis alkatrészeinek lenyelése okozhat).