A politikai megállapodást Brüsszel mintegy kárpótlásként ajánlotta fel Szerbiának azok után, hogy januárban sem sikerült aláírni az EU-tagság előfeltételének tekintett stabilizációs és társulási egyezményt. A csütörtökön aláírni tervezett okmány ígéretet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az unió segíteni fogja Szerbia közeledését, beleértve ebbe a tagjelölti státus megadását is.

Vojislav Kostunica csalásnak, félrevezető manővernek minősítette az ajánlatot. Szerinte az csak arra szolgál, hogy elfogadtassa Szerbiával Koszovó függetlenségét. A kormányfő értékelése szerint ugyanis az EU azzal, hogy missziót küld a dél-szerbiai tartományba - az erre vonatkozó, már csak a külügyminiszterek jóváhagyására váró döntés hétfőn született meg Brüsszelben -, végleg az albán szeparatisták oldalára állt, s kiveszi a részét abból, hogy a nemzetközi jog elveinek durva megsértésével egy albán "ál államot" teremtsenek Szerbia területén.

Kostunica már a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt élesen kikelt a megállapodás ellen. Attól tette függővé Boris Tadic támogatását, hogy az elfogadja-e koalíciós szerződésük módosítását, amelynek értelmében felmondják az EU-val kötött egyezményt, amennyiben az unió missziót küld Koszovóba. Tadic ezt nem fogadta el, s azóta az események felgyorsultak: a misszióról szóló döntés már hétfőn, a megállapodás aláírása előtt megszületett.