A fővárosi önkormányzat elismeri a Levegő Munkacsoport környezetpolitikai érdemeit, de nem fogadja el, hogy céljai elérése érdekében tudományosan megalapozatlan, hangulatkeltő nyilatkozatokat tesz - így reagált a három civil szervezet által egy hete a Heim Pál Gyermekkórháznál tartott megmozdulásra Budapest vezetése. Hangsúlyozzák: felelőtlenség olyan mérési adatokkal félelmet kelteni Budapest lakosságában, amelyeket a Greenpeace nem a jogszabályoknak megfelelő eszközökkel és módszerrel rögzített.

Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse kérdésünkre leszögezte: mérési adataik teljesen korrektek, ezeket egyeztették a hivatalos mérőállomások eredményeivel is. Ahhoz a kijelentésükhöz, miszerint a légszennyezettség három évvel rövidíti meg a fővárosiak életét, olyan szakértői anyagot vettek alapul, ami az Európai Bizottság számára készült. A civilek legfőképp azt sérelmezik, hogy hiába van a fővárosnak remek levegőtisztaság-védelmi programja, ha nem rögzítették a megvalósítási határidőket, a konkrét felelősöket, s az anyagi forrást sem biztosították.

A zöldek többek közt szeretnék elérni, hogy a főváros honlapján közérthető és folyamatos tájékoztatás legyen az aktuális légszennyezettségről. Buszsávok kialakításával, jelzőlámpák átütemezésével tegyék vonzóbbá a tömegközlekedést, és vigyék lejjebb a szmogriasztási és egészségügyi határértékeket. Utóbbi követelésre a fővárosi önkormányzat úgy válaszolt: ehhez a minisztériumi rendelet módosítására lenne szükség.

Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) főosztályvezetője kérdésünkre cáfolta, hogy az önkormányzatok nem dönthetnek saját hatáskörben a jogszabályban előírtaknál szigorúbb intézkedésekről. Sőt, úgy látja: a helyhatóságoknak sokkal nagyobb mozgásterük van ebben a kérdésben, mint az államnak, illetve a minisztériumoknak. Szerinte a lakosság és a civilek aggodalmait már azzal is enyhíthetné Budapest vezetése, ha nyilvánosságra hozna egy ütemtervet, amely azt tartalmazná, mikorra, milyen intézkedéseket valósítanak meg az ígért lépésekből. Nem a rövid távú intézkedések jelentik a megoldást, hanem valódi, a szálló por koncentrációját tartósan csökkentő szabályozásra van szükség. A tárca erről hamarosan tárgyal a fővárosi környezetvédelmi képviselővel, és az Egészségügyi Minisztériummal is egyeztet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb szennyezettség idején azonnal intézkedjenek a hatóságok, a KVVM még idén tervezi a szálló por országos tájékoztatási és riasztási küszöbértékének bevezetését. Az unióban jelenleg csak egészségügyi határértéket rögzítő irányelv van. Eszerint a por (PM10) mennyisége egy éven belül 35-nél többször nem lépheti át a napi átlag 50 milligramm/köbmétert. Ez viszont elég nehezen tartható: az ország szinte minden mérőállomásán évente ugyanis 50-100 alkalommal lépi túl a határértéket a szálló por. Az EU új levegőminőségi szabályozása szerint három év múlva az ország büntethető lesz, ha nem tartjuk be az előírásokat. A környezetvédelmi tárcától kapott háttéranyag szerint az EU-szabályozás alapján Magyarországon a kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra, szén-monoxidra és a felszín közeli ózonra meghatározták a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. Hazánkban egyedülálló módon a kéndioxid és a szálló por (PM10) együttes koncentrációjára is.

Veszélyben vannak a gyermekek. Magyarországon az 1970-es években néhány tized százalék volt az asztmás gyerekek aránya, a szénanátha pedig szinte ismeretlen volt ennél a korosztálynál. Ma már 4-8 százalékuk szenved asztmában és több mint 10 százalékuk allergiás. A fővárosban évente kétezren halnak meg korábban a porszennyezés miatt, az asztmások száma az utóbbi 25 évben megtízszereződött - áll a Levegő Munkacsoport közleményében. A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros, szögezi le az ÁNTSZ tájékoztatója.