- Úgy tudjuk, nagy esélye van arra, hogy önt választják a Magyar Tudományos Akadémia új elnökévé.

- Ez a kollégáim bizalmán múlik, meglátjuk, hogy májusban az akadémikusok, illetve az a kétszáz doktor képviselő kit tisztel meg a bizalmával, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát 2008 és 2011 között elnökként szolgálja. Az Akadémia elnöki posztjára nem pályázik valaki, hanem jelölik. Aztán eljön a pillanat, amikor a jelölőbizottság elnöke hivatalosan is megkérdezi, hogy elvállalja-e a jelöltséget.

- A tudósok között is megvan az a fajta megosztottság, ami a parlamentben?

- Nincs. Ízlések, elképzelések, filozófiák tekintetében természetesen vannak különbségek, de az akadémián belül olyan elemi megosztottság, mint a parlamentben, hála istennek nincs, és én ezt fontosnak tartom, mert a megosztottság egy bizonyos idő után elhomályosítja a látásunkat. Tehát az akadémiának olyan testületnek kell maradnia, amelyben a másik fél személyiségének, gondolatainak, elképzeléseinek tisztelete megmarad.

- Úgy tűnik, a Tisztelt Ház mégsem az ön otthona...

- Jelenlegi állapotában nem. A közéletben szívesen részt veszek mindaddig, amíg a viták józan keretek között mozognak. Nem szeretem azt a helyzetet, amikor már nem érvek, hanem indulatok irányítanak dolgokat.

- A jelöltek közül öt név rögtön úgy került napvilágra, hogy el is kezdték őket besorolni, hogy ő "jobbos", ő pedig "balos"... Ha összeadjuk a lehetséges támogató szavazatokat, akkor elképzelhető, hogy ha a "balos" jelöltek támogatói összefognak, akár le is győzhetik önt.

- Az fog dönteni, hogy az akadémikusok mit gondolnak arról, ki tudja leghatékonyabban irányítani a tudós testületet, az intézményhálózatot. Úgy gondolom, gyakorlatilag mindenki tapasztalta, és tudja ma is, hogy én miniszterként soha semmilyen politikai különbséget nem tettem. Minden olyan pályázati rendszer, amelyben nekem szavam volt, úgy működött, hogy a szakmai kiválóság döntött. Az, hogy az ember egy politikai kérdésben hogyan foglal állást, nem befolyásolhatja azt, hogy egy tudományos kérdésben vagy egy pályázatnál, ahol két versengő van, kinek a javára dönt. Ez éppen olyan hiba lenne, mintha valakit a bőrszíne vagy a neme alapján különböztetnének meg.

- A jelölőbizottság minden jelölttől kért egy anyagot arról, hogyan képzeli el a munkáját. Ön hogyan képzeli el az Akadémiát, ha elnökké választják?

- Részleteket nem szívesen mondanék. Azt gondolom, hogy az Akadémia kormánykerekét nem illik és nem célszerű rángatni. Természetesen szükség van arra, hogy szinte mindennap megújuljon, hiszen a tudomány ezt megköveteli. A hagyománynak és a változásnak azonban olyan egyensúlyát kell megteremteni, amely a nyugodt, a tudományos alkotáshoz szükséges munkát lehetővé teszi. Tehát nem gyors átalakításokról vagy a megszokotthoz mindenáron való ragaszkodásról van szó, hanem egyensúlyról.