A 16 legkevésbé zöld ország, valamint az Európai Unió és az ENSZ képviselői gyűltek össze szerdán a csendes-óceáni szigeten, hogy közösen dolgozzanak ki egy éghajlatváltozás elleni forgatókönyvet. A globális felmelegedésen túl az energiahatékony technológiákkal, a fejlődő országok megsegítésével és az egyre riasztóbb méreteket öltő erdőirtás visszaszorításával kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek.

A küldöttek egyöntetűen pozitívnak ítélték az Egyesült Államok által összehívott kétnapos találkozót, s külön üdvözölték, hogy a házigazda a korábbi tárgyalásokhoz képest sokkal rugalmasabbnak és kezdeményezőbbnek mutatkozott.

Realistább álláspontot talán csak a brit környezetvédelmi miniszter, Phil Woolas fogalmazott meg, aki Amerika reflektorfénybe kerülésével indokolta a hozzáállás változását és a mostani konferencia ötletét. A decemberben, az indonéziai Bali szigetén megtartott nagyszabású klímakonferencián ugyanis az USA - a többi ország nemtetszését kiváltva - egyedüliként ellenezte a kibocsátás mérséklésére irányuló javaslatot, ám a ránehezedő nemzetközi nyomásnak engedve mégiscsak aláírta az egyelőre csak körvonalazódó tervre vonatkozó megállapodást.

Woolas azért hozzátette, értékeli az erőfeszítéseket, hiszen a globális felmelegedés elleni harc minden nemzet közös érdeke, s minél később születik meg a cselekvési terv, annál kevésbé visszafordítható a folyamat.

A találkozón maga Bush elnök is hosszasan ecsetelte a kibocsátás csökkentésének fontosságát, s Amerika eddigi erőfeszítéseit méltatta, példaként a hidrogénenergia felhasználásának ösztönzését, az energiahatékony technológiák fejlesztését és a többi országgal való együttműködést említve.

Az egyre intenzívebbé váló folyamat pedig nem hirtelen felismerés, hanem egy hosszú távú stratégia eredménye, hangsúlyozta a Fehér Ház környezetvédelmi bizottságának vezetője, Jim Connaughton újságírók előtt. "Fontos a megfelelő előkészítés, a tervezés és csak aztán jön a cselekvés. Az elnök 2001 óta következetesen ezt a politikát folytatja, érezhetően egyre növekvő elismeréssel."

A tanácskozáson megjelent 16 ország a globális felmelegedés mintegy 80 szézalékáért felelős. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Kanada, Brazília, Mexikó, a Kiotói Egyezményhez a Bali konferencián csatlakozott Ausztrália, Indonézia, Kína, India, Japán, Dél-Korea és Dél-Afrika található a legnagyobb bűnösök között.

A rendezvény - melyet a fentiek úgy tűnik, leginkább csak lelkiismeretük megnyugtatására szerveztek - csendben, a várakozások ellenére demonstrációktól mentesen zajlott. Ellenérzéseit csak egy kisebb csoport fejezte ki a konferenciát megelőző nap, ők a tanácskozások helyszíne előtt összegyűlve követeltek valós választ az emisszió ügyében. Mások inkább a sokkoló vizualitást használták: feltűnő kék krétával jelölték meg Honolulu házain, milyen magas lesz a vízszint a globális felmelegedés következtében megemelkedő tengerszintnek köszönhetően.

Hogy a legnagyobb bűnösök kirándulása, a leginkább környezettudatosak találkozói vagy az össznépi több hetes csúcskonferenciák után mikor történik valóban konkrét előrelépés a dologban, az egyelőre kérdéses, azonban kétségtelen, hogy itt lenne az ideje, a Kiotói Szerződés óta elvégre már 11 év telt el.