Dimitrij Rupel a feltételek között említette a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést. Hogy ez pontosan mit is takar, azt először az EU-nak meg kell határoznia, de ebben még tapasztalható bizonyos habozás - tette hozzá. Mindazonáltal leszögezte, hogy "Európának több nyugat-balkáni országra van szüksége".

Koszovót illetően kijelentette, hogy "még mi sem tudjuk, mikor fogják kikiáltani a függetlenséget". Nagyon fontosnak nevezte, hogy az elvileg még Szerbiához tartozó, de zömében albánok lakta tartomány önállóságának elismeréséről közös irányvonal alakuljon ki az EU-ban. "A koszovó EU-misszió ügyében létrejött az egység. Remélhetőleg a következő lépésnél is megtörténik" - mondta az elismerésre célozva. Az 1800-2000 fős, rendészeti és igazságügyi EU-missziót tényként kezelte, s küldetését abban jelölte meg, hogy biztosítsa a társadalom működőképességét, lehetővé téve az ENSZ-közigazgatás fokozatos felszámolását.

A szlovén külügyminiszter nagy kiterjedésű, veszélyes konfliktusok kirobbanásával vagy Koszovó kettészakadásával nem számol ugyan a dél-szerbiai tartomány függetlenségének kinyilvánítása után, de véleménye szerint helyi problémák adódhatnak. "Persze lehet, hogy tévedek" - fűzte hozzá. Szükségesnek nevezte, hogy a gondok megelőzése érdekében egyeztessenek a helyi illetékesekkel.