Az elsőfokú bíróság 2006 végén két és fél, illetve egy év nyolc hónapra ítélte a vádlottakat, míg a jogerős ítélet hét, illetve hat év szabadságvesztés lett. Természetesen a többszintű igazságszolgáltatásnak éppen az az értelme, hogy másodfokon korrigálni lehessen az elsőfokon eljárók esetleges tévedéseit, de a két és fél, illetve a hét év között hatalmas a különbség. Arról nem is beszélve, hogy a bíróság azonnal elrendelte a szabadságvesztés foganatosítását, és az ítélet indoklását már bilincsben hallgatták végig az elítéltek.

Szokatlan. Hiszen már-már úgy tűnt, minél több milliárd szerepel egy vádiratban, annál kisebb büntetési tétellel hagyják el a tárgyalótermet a vádlottak. Nemrég egy több tízmilliárdos banki hűtlen kezelés miatti eljárás végén három és fél millió forintos büntetést szabott ki a bíróság... Talán az akkori felháborodás hullámai érték el a bíróságot, és ezzel a szigorú ítélettel akarták jelezni, hogy tekintettel vannak a társadalom igazságérzetére is. Persze nem állítjuk, hogy ez a döntés tudatosan született volna - ám azzal is tisztában vagyunk, hogy a bírák is pontosan érzékelhetik, mit gondolnak az emberek az igazságszolgáltatásról.

A Globex-ügy természetesen önmagában véve is hatalmas esemény volt. Hétmilliárdos kár keletkezett, és ebből csaknem két és fél milliárd soha nem térült meg. Kisbefektetők és önkormányzatok egyaránt bánták, hogy a saját növekedését hitelből, kötvénykibocsátásból fedező cégre bízták a pénzüket.

A Globex-birodalom összeomlása több tanulsággal szolgált. A kilencvenes évek közepén kellőképpen nagy (irreálisan nagy) hozam ígéretével könnyű volt megszerezni a befektetők (egy részének) pénzét. Nem állítjuk, hogy ma más lenne a helyzet, de bízunk benne, hogy az emberek már óvatosabbak. Aztán ott vannak az önkormányzatok: némelyikük viszonylag kis veszteséggel szállt ki, ám akadt, amelyik még akkor is a Globexnél tartotta portfólióját, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a cég körül nincs minden rendben. Firtassuk-e a felelősség kérdését? Vagy csak értetlenkedjünk?

Végezetül: érdemes még valamin eltűnődni. A hét és a hat év példásan szigorú büntetés, a bíróság nyilván ennyi kiszabását látta megfelelőnek. Sokan talán elégedettek is, de néhány kérdés azért még lenne: hol a pénz? Illetve az is felvetődik, hogy nem lett volna-e kisebb a meg nem térülő kár, ha a hatóság előbb intézkedik a kár enyhítése végett?