Franciaország kezdeményezte az egyszerűsített szerződést azért, hogy Európa túllépjen az intézményi válságon" - mutatott rá a francia államfő, akinek országa július 1-én veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztét. Sarkozy a francia elnökség prioritásaként jelölte meg a tartós fejlődés stratégiájának, a közös bevándorlási politikának és az európai védelmi politikának a kidolgozását.

Sarkozy külön köszönetét fejezte ki Németországnak és Angela Merkel kancellárnak a reformszerződés tető alá hozásáért. A francia törvényhozás múlt péntek virradóra nagy többséggel járult hozzá az uniós reformszerződés ratifikálásához, elsőként az unió nagy tagállamai közül - és Magyarország, Szlovénia, Málta és Románia után ötödikként a tagországok közül -, miután a nemzetgyűlés után a szenátus is megszavazta a jogszabályt. A ratifikáció február 14-én, a Hivatalos Közlönyben való kihirdetésekor lép életbe Franciaországban.

A reformszerződés "elődjét", az EU tervezett alkotmányát Franciaország és Hollandia 2005-ben népszavazáson elutasította, aminek következtében elakadt az európai alkotmány elfogadásának folyamata.

A Lisszaboni Szerződésről is referendumot követelő ellenzéknek válaszul Sarkozy emlékeztetett rá, hogy elnökválasztási kampánya alatt a választók előtt ünnepélyesen tett ígértet arra: az új szerződésről nem lesz népszavazás, hanem a parlamenttel fogja ratifikáltatni azt. "Ezzel a sikerrel, mert ez siker, Franciaország visszatért Európába. Visszaszerezte befolyását, képességét álláspontjának és értékeinek érvényesítésére, és a múltból ismert motor szerepét" - mondta a francia elnök.