- Hogyan értékeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentését, miszerint hazánk első az uniós pénzfelhasználásban az újonnan csatlakozott 12 állam között?
- Itt is beigazolódott a régi mondás: hamar munka ritkán jó. A tejjel-mézzel folyó Kánaán csak a kommunikáció és a reklámok szintjén létezik. A valóság mást mutat. A vállalkozások soha nem voltak olyan rossz helyzetben, mint most. Ez nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb cégekre is igaz. Romló gazdasági kilátások és elmaradó fejlesztések jellemezték a tavalyi évet. A kormány hatalmas csinnadrattával döntést hozott először a nagyprojektekről, majd a kiemelt projektekről, de Brüsszel még egyetlen tervet sem látott. Senki nem tudja, hogy a kormány nyílt pályáztatás helyett milyen alapon javasolta az elképzelések támogatását és miért hozott a szakmait sorra felülíró politikai döntéseket. Ma már bizonyos, hogy előkészítetlen projektekre mondtak igent. Például harmincötmilliárdos villamosvonal-fejlesztést álmodtak Miskolcra, ami nem veszi figyelembe a lakosság utazási igényeit és keresztezi a pályameghosszabbítás körzetében élők elvárásait. És ott van az Európa kulturális fővárosa 2010 projekt vagy a 4-es metró körüli zűrzavar. Sajnos a sor túl hosszú. Kézi vezérlés, számos megválaszolatlan kérdés, feleslegesen kidobott, soha meg nem térülő előkészítési pénzek és nagy fejetlenség, ez van a nagyprojektek körül.
- A Fideszből többen azt állítják, hogy a kormány politikai alapon osztja az uniós pénzeket. Mire alapozzák állításukat?
- Meg kell nézni az elmúlt hetek, hónapok eseményeit, történéseit. Minden nap újabb fejlesztési forrás körüli botrányról vagy korrupciógyanús esettől hangos. A személyi felelősség megállapítása pedig rendre késik. Minek tartunk fel közpénzből fejlesztési ügynökségi rendszert, ha nem tud úrrá lenni a tervezési és lebonyolítási káoszon?
- Az Orbán-kormány idején önöket is érték olyan vádak a Széchenyi-terv kapcsán, hogy baráti körnek osztják a pénzt.
- A kormányváltás után egy bizottságot is felállítottak, hogy bizonyítsák a visszaéléseket. Egyetlen esetben sem tudták igazolni a vádakat. A Széchenyi-terv valódi eredményeket hozott: munkahelyek jöttek létre, a fejlesztések nem többszörös áron valósultak meg. A vállalkozók úgy fektették be a támogatásokat, hogy a lehető legjobban tudják kamatoztatni. Ezzel az egész ország jól járt. Az idegenforgalmi beruházások jelentős része a Széchenyi-terv keretében épült fel, és ma is működik. Ezzel szemben a MSZP-SZDSZ vezette kormány olyan beruházásokra adott uniós pénzt, amelyek fenntarthatatlanok.
- A Fidesz mire adna több pénzt?
- Az Új Magyarország fejlesztési terv célja elvileg a növekedés és a foglalkoztatás javítása. Ezzel mi is egyetértünk, ám ehelyett mégis betonba öntik a pénzek jelentős részét. A támogatások ugyanakkor csak akkor térülnek meg, ha a vállalkozások kiemelten élhetnek a közösségi forrásokkal. Nem beszélve arról, hogy a mikro- és kisvállalkozásokról teljesen megfeledkeznek, kizárják őket a pályázatok többségéből. A kormány elhibázott politikájának ékes bizonyítéka az egy százalék körüli gazdasági növekedés.
- Most indul egy kedvezményes kamatozású uniós hitelkonstrukció a mikrovállalkozásoknak. A fejlesztési ügynökség szerint ötven-hatvanezer hazai cég juthat pénzhez.
- A tőkeszegény vállalkozások a kiszámíthatatlan, rájuk nézve mindig kedvezőtlenül változtatott gazdasági környezetben - gondoljunk csak az évközi evaemelésre - nem vesznek fel újabb hiteleket.
- A kabinet azt erősítgeti, hogy most azok a vállalkozások is hitelhez juthatnak, amelyek korábban nem.
- Ez csak egy újabb mézesmadzag a kormánytól. Hatékonyabb lenne, ha nem költenének százmilliókat olyan nagyprojektekre, amelyekből lehet, hogy nem lesz semmi.
- Önök újratárgyalnák Brüsszellel az Új Magyarország fejlesztési tervet. Miért?
- Mert az elfogadott tervet újra lehet értékelni, van mód a változtatásra. Ha a gazdasági növekedés továbbra is csekély marad, ha továbbra is tömegével mennek csődbe a vállalkozások, akkor igenis fel kell tenni a kérdést, hogy megfelelő stratégia szerint osztják-e el az uniós forrásokat.
- Az ön által vezetett eseti bizottság felügyeli az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását. Ha a Fidesz szerint ennyire rosszul használjuk fel az uniós forrásokat, akkor a bizottság miért nem tesz javaslatokat?
- Eseti bizottságként erre nincs jogosítványa. Hiába ültünk össze az elmúlt évben tizenhatszor, az esetek egy részében pusztába kiáltott szó, amit mondunk. Nem áll módunkban olyan ellenőrzéseket folytatni, amelyek következményekkel járnak. Ezzel együtt többször felhívtuk például a figyelmet arra, hogy gondok lesznek a nagyprojektekkel. Mindhiába. Bízom benne, hogy ebben az évben ez másként lesz. A következő ülésen kezdeményezem, hogy tekintsük át, miért csúsznak a kormány által elfogadott tervek. A kiírások elbírálásánál is látok problémákat. Kevés a pályázatok menedzselésével foglalkozó szakember az átalakított intézményrendszerben. Jó esély van rá, hogy - azzal az indokkal, hogy húzódik az értékelés - kiszervezik a feladatot gazdasági társaságokba. Ez persze biztosan nem javít az ellenőrizhetőségen és az átláthatóságon.
- A fejlesztési ügynökség szerint a korábbinál átláthatóbb lett az intézményrendszer. Szigorítottak az összeférhetetlenség szabályozásán és elindították az anti-lop honlapot, amelyen bárki bejelentést tehet, ha visszaélésre gyanakszik az uniós pénzek körül.
- Látszatintézkedések. Nem tartom etikusnak, ha az uniós forrásokat felügyelő, döntési pozícióban lévő szocialista politikusok összeférhetetlenségről beszélnek, miközben családtagjaik cége alvállalkozóként jelentős támogatáshoz jut a kiírásokon, sőt pályázatokat is ír.
- A fejlesztési ügynökség szerint az áprilistól hatályba lépő új törvény szerint ilyenre nem lesz több lehetőség. Ez nem elég megnyugtató?
- Nem, ugyanis ez nem változtat azon, hogy eddig megkérdőjelezhető módon juthattak uniós pénzhez politikusok vagy családtagjaik. Azt sem tartom elfogadhatónak, hogy a regionális fejlesztési tanácsok élén pártdelegátus ül. Ezt a funkciót köztisztviselőknek kellene ellátniuk. Rájuk már most is szigorú összeférhetetlenségi előírások vonatkoznak. Sajnálatos, hogy minden fordítva működik, mint ahogy kéne. Az országban káosz uralkodik minden területen, márpedig fejétől bűzlik a hal.
- Ön szerint meddig marad a kormány élén Gyurcsány Ferenc, és számol-e előrehozott választásokkal?
- Ha a miniszterelnök a demokrácia szabályai szerint politizálna, akkor már régen lemondott volna. Ehelyett folyamatosan kibúvókat keres, és hazugságaihoz cinkossá teszi párttársait. Ha ez
sokáig így folytatódik, akkor az MSZP nagyon nehezen fog magára találni. A szocialisták olyan mértékben veszítettek népszerűségükből, amilyenre még nem volt példa. Egyre többen ismerik fel, hogy az MSZP nem képviseli a baloldali értékeket. Magyarországnak szüksége lenne egy valódi baloldali pártra. A kulcs a koalíciós pártok képviselőinél van. Kérdés, meddig tűrik el, hogy Gyurcsány Ferenc pusztán szavazógépként tekintsen rájuk.
- Milyen következményekkel járhat a népszavazás, ha érvényes és eredményes lesz?
- Kötelező érvényű, azaz ha a választók nemet mondanak a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra, akkor elvileg Veres János pénzügyminiszter nem mondhatja azt, hogy nem tudja pótolni a kieső forrásokat. Ne feledjük, ez a forrás azért hiányzik, mert a kormány elvonta az egészségügyből és az oktatásból. Vagyis vissza kell állítani a korábbi finanszírozást. Ma már senki sem gondolja azt, hogy a vizitdíj pluszpénzt hoz az orvosoknak. Ha Veres János ezt nem tudja megoldani, akkor alkalmatlan a posztjára.
- A Fidesz népszavazási kérdései közül miért maradt ki a több-biztosítós rendszer bevezetése?
- Ne feledjük, hogy a kormány 2006 októberétől húzta-halasztotta és akadályozta a népszavazás kiírását. Ez a kérdés két és fél éve még nem volt napirenden. A törvénymegerősítő népszavazás azonban lehetőséget adhatott volna arra, hogy az állampolgárok ebben a kérdésben is véleményt nyilváníthassanak március 9-én. A szocialista szavazógépezet ezt tegnap megakadályozta, de nem véglegesen. A kormány csak időt nyert, ugyanis ősszel ebben a kérdésben is lesz népszavazás.