- A tavaly novemberi Máért-ülésen született egy kompromisszumos döntés a státustörvény módosításáról, ez a tervezet azonban azóta sem került a parlament elé. Miben látja e késlekedés okát?

- Abban, hogy a Medgyessy-kormány nem volt őszinte, megtévesztette a Máért tagjait és a közvéleményt. Tavaly novemberben valóban minden érintett fél megegyezett. Akkor még azt hihettük, hogy az MSZP 2001-ben elvből szavazta meg a törvényt és Medgyessy Péter őszintén védte meg azt a szlovák miniszterelnöknél. De csalódnunk kellett. Lássuk be, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány valójában időt húzott, az új tervezetet megismerve és a Külügyminisztériumnak az egyeztetésekhez történő eddigi hozzáállását megtapasztalva kijelenthetjük: Medgyessy Péter és Kovács László megvárta az EU-népszavazást, hogy azután az EU-ra hivatkozva lemondjanak a határon túli magyarokról és kiüresítsék a törvényt. Ez egy dialektikus módszer. Megszüntetni nem merik, de megőrizni sem kívánják a státustörvényt. Tehát megőrizve szüntetik meg. Másrészt úgy hivatkoznak az EU-ra, hogy az EU-nak nincs hivatalos álláspontja. Legfeljebb egyes személyekről beszélhetünk, de akkor hozzátehetjük: legalább annyi EU-képviselő nyilatkozott pozitívan a státustörvény tervezetéről, mint ahányan kritikai megjegyzéseket tettek.

- Egy éve érezhetően akadozik a kedvezménytörvény végrehajtása. Az oktatási-nevelési támogatások átutalása az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körüli jogi huzavonára hivatkozva elmaradt, az idei pályázatokra nincs meg a költségvetési összeg. Elveszett egy év?

- A hatályos törvény végrehajtása valóban nem működik. De minek is működtessen a kormány egy támogatási rendszert, ha tudják: egy éven belül az egész státustörvény úgyis eljelentéktelenedik. Eljutottunk oda, hogy Erdélyben az árvaházat és más csodálatos dolgokat létrehozó Böjte atya Petrozsényban saját zsebéből fizette ki az oktatási-nevelési támogatást a magyar kormány helyett, mert nem akarta, hogy az érintett családok csalódjanak az anyaországban. Na most erre mit lehet mondani? A ki nem fizetett 2002-es és a meg sem hirdetett 2003-as oktatási támogatás miatt törvénysértő módon legalább ötmilliárd forinttal tartozik a kormány a határon túli magyar családoknak.

- Alig több, mint egy óra marad érdemi vitára a szombati Máérton. Születhet-e megegyezés a módosítás végső formájáról?

- Ez is egy jelzés, hogy mennyire veszi komolyan a kormány a kérdést. Csodák mindig vannak! Készek vagyunk a megegyezésre. A Fidesz, az RMDSZ és a szlovákiai MKP módosításokat javasol a kormány tervezetéhez. Ha akár egy óra alatt, de visszakerül a törvénybe a határon túli magyaroknak az egységes magyar nemzethez történő tartozására való utalás; ha egyértelműen a magyarigazolvány birtoklása révén válik valaki jogalannyá; ha egyértelműsítik, hogy a törvény hatálya megmarad az EU-tagállamok magyar nemzetiségű polgáraival szemben egyes szomszédaink integrációja után is; ha egyértelművé válik, hogy minden magyar nemzetiségű diák és pedagógus a határainkon túl megkapja az anyaországi jogokkal azonos támogatásokat; ha ismét lehetővé válik, hogy egyénekhez jusson el az oktatási-nevelési támogatás; ha megmarad az egészségügyi segítségnyújtás törvényi garanciája; ha nem veszik el a családlátogatásra érkezők utazási kedvezményeit, akkor lesz megállapodás. A kormánynak nem kell mást tennie ennek érdekében, mint figyelembe vennie az RMDSZ, az MKP és a Fidesz javaslatait. Ha viszont ez nem így történik, akkor kijelentem: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nem adja a nevét a határon túli magyarok cserbenhagyásához.

- Milyen jövőt jósol a státustörvénynek a kialakult politikai helyzetben?

- Két lehetőség van. A kormány érdemben beépíti a javaslatainkat, és akkor módosul a törvény a parlamentben. A másik lehetőség az, hogy a kormány tízfős többségével megpróbálja áterőltetni az "antistátustörvény" tervezetét. De ebben az esetben a parlamentben szembe fogja találni magát egy határozott ellenzékkel, továbbá azzal a hétszázezer magyarral a Kárpát-medencében, akik szívük fölött hordják magyarigazolványukat. Az is várható, hogy Csoóri Sándor civil aláírásgyűjtéséhez és Tőkés László püspök felhívásához mind többen fognak csatlakozni. Egyszóval: a kormánynak szembe kell majd néznie azzal, hogy nemzetpolitikája megbukott. Ami pedig a távoli jövőt illeti: ha úgy alakul, akkor 2006 után egy jobbközép kormány első feladatainak egyike lesz, hogy visszaadja a törvény rangját. Mindenkinek tudnia kell, hogy a státustörvény szétrombolása nem a Fidesznek árt - ezzel nem lehet szavazatokat nyerni -, hanem a határon túliaknak okoz majd páratlan csalódást. Ezért gyalázatos az, ami most történik. Bármennyire próbál majd a kormány kommunikációs trükköket bedobni annak érdekében, hogy eladják, amit kitaláltak, az érintetteket nem lehet becsapni, hiszen azonnal rájönnek majd a valóságra. De mindez már nem csak a státustörvényre igaz...

Pataky István - Magyar Nemzet