A beruházási koncepció kidolgozása is Brüsszel támogatásával történt, a jószomszédsági programban a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közel 400 millió forintot nyert el a költségekre - mondta Bodnár Gáspár, a szervezet vezetője az MTI-nek. Az igazgató kiemelte: a magyar-ukrán közös fejlesztési terv magába foglalja a Tisza és a Borzsa folyók árvízvédelmi töltéseinek megerősítését, árapasztó tározók létrehozását, valamint a vízgazdálkodást, a vizes élőhelyek megmaradását lehetővé tevő, úgynevezett vízvisszatartási művek építését, illetve a belvízrendezést is.

A Bodnár Gáspár tájékoztatása szerint a projekt engedélyes tervei is elészültek, s a nyíregyházi vízügyi igazgatóság már benyújtotta a dokumentumokat az unióhoz, ahol a támogatási összeg 2013-ig szóló kifizetési ütemezéséről a végleges döntést meghozzák. A húszmilliárdos beruházáshoz kapcsolódóan a Tisza beregi, Mátyus-Tiszakerecseny közötti töltésének megerősítése, 800 millió forintos költségből a múlt évben megtörtént. További gátemelést a határ túloldalán terveznek, a folyó kárpátaljai, Mezővári és Badaló közötti szakasza mentén. Ugyancsak szélesítik és emelik a földsáncot a Borzsa partjain, Nagyborzsova és Mezővári között.

A Tiszán és mellékfolyóin kialakuló árvizek szintjének csökkentésére árapasztó tározók épülnek, magyar oldalon Gulács-Jánd térségében, ukrán részen pedig Mezővári környékén, illetve a túloldalon öt hegyvidéki víztározó kialakítása is helyet kapott a koncepcióban. A tározókkal 40-60 centiméteres árhullám-mérséklést tudnak majd elérni, több, mint 150 millió köbméter víz ideiglenes elhelyezésére nyílik lehetőség, s ez annyi, mint amikor 2001. március 6-án a Tisza és a Túr gátszakadásain át az árvíz elárasztotta a beregi tájegység nagy részét, mintegy 100 milliárdos kárt okozva. A vizes élőhelyek megőrzésére vízvisszatartó művek épülnek a beregi folyókon, kialakítanak továbbá belvíztározókat is, valamint megoldják a térség belvízrendezését, csatornázottságát.