A francia képviselőház, majd a szenátus a múlt héten adta áldását a Lisszaboni Szerződésre, és ezzel Franciaország a közösség alapító államai közül elsőként, a tagállamok közül pedig ötödikként fogadta el hivatalosan a dokumentumot. Elemzők szerint ez megkönnyíti majd Párizs dolgát, amikor júliustól fél évre átveszi az EU soros elnöki tisztét.

A reformszerződés "elődjét", az EU tervezett alkotmányát Franciaország 2005-ben még elutasította - igaz, akkor a lakosság döntött, nem a törvényhozás. Ugyanilyen eredménnyel zárult a nem sokkal később rendezett hollandiai népszavazás, aminek következtében elakadt az európai alkotmány elfogadásának folyamata.

Nicolas Sarkozy köztársasági elnök a hét végén televíziós beszédben méltatta a szerződés ratifikálását, és úgy fogalmazott: Franciaország ezzel visszatért Európába, ahol újra befolyással bír, képes érvényesíteni álláspontját, értékeit és visszaszerezte a motor szerepét.