Idehaza a növény-egészségügyi szolgálat rendszeresen vizsgálja a piacra, illetve az üzletekbe kerülő zöldség és gyümölcs növényvédőszer-tartalmát. A hatósági vizsgálatok előre bejelentett időpontban, közjegyző jelenlétében történnek. Ennek ismeretében akár azt is gondolhatnánk, hogy minden szállító és kereskedő időben fel tud készülni az ellenőrzésre, az igazság azonban az, hogy erre nem igazán veszik a fáradságot, mivel nem tartanak az elemzés következményeitől. A legutóbbi, még a karácsony előtti hetekben tartott "razzia" során a minták 71 százaléknál találtak kimutatható mennyiségű növényvédő szert, ebből 10 százaléknál a megengedett érték felett. Az adat megdöbbentőnek tűnhet, de azt hozzá kell tenni, hogy a terményeket mosatlanul elemezték, megenni pedig jobb esetben megmosva szoktuk. Márpedig a mosás és a tisztítás - ahogy arra egy másik vizsgálat rámutatott - nagyban csökkenti az egészségügyi kockázatokat. Két, a témával rendszeresen foglalkozó magazin (a Kismama és a Wellness) munkatársai a közelmúltban megtisztított, feldarabolt gyümölcsöket és zöldségeket (összesen 11 félét) vittek el laboratóriumi bevizsgálásra. A mintákat (a hatósági vizsgálathoz hasonlóan) különböző forrásból (piac, kisbolt, hipermarket) szerezték be. A szermaradvány-vizsgálatok egyébként meglehetősen költségesek (ezzel is magyarázható, hogy a hatóságok csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek): a magazinok által kért elemzés - amelyben a mintákat százféle hatóanyagra nézve elemezték - közel egymillió forintba került.

A megvizsgált 11 minta közül egyetlen élelmiszerben sem találtak a határérték feletti szermaradványt. Kilenc minta egyáltalán nem tartalmazott kimutatható mennyiségű vegyszert, amiből arra lehet következtetni, a mosás, a tisztítás és a hámozás nagy valószínűséggel megoldja a vegyszerproblémát. Ugyanakkor a körte és a zöldpaprika valószínűleg fennakadtak volna a hatósági rostán. A körtében alapos tisztítás után is négyféle vegyszert sikerült kimutatni (az egészségügyi határértéket nem érte el a vegyszertartalom), melyek közül egyébként három olyan gombaölő hatóanyag volt, amely a gyümölcs megmosásával nem tüntethető el (speciális gombaölő szer, amely a növény egészében szívódik fel). A "jó hír" az, hogy ezek a szerek már elavultak és hamarosan végleg kivonják azokat a forgalomból, a rossz pedig az, hogy egy darabig még az asztalunkra kerülhetnek. A túlzott vegyszerfogyasztásnak hasmenés, illetve allergiás reakció lehet a legkézenfekvőbb következménye, súlyosabb esetben azonban rákkeltő, illetve magzatkárosító hatása is lehet a peszticideknek.

A vizsgálati eredmények szerint a vegyszerkockázat a hazai élelmiszerekben bizonyult alacsonyabbnak. A hatósági tesztek során a hazai termékek 1,5-2 százalékában mutattak ki határérték feletti szermaradványt, (leginkább az almában, körtében, fejes salátában, paprikában és paradicsomban), míg az importárukban ennél jóval magasabb (4,6 százalék) a találati arány (leggyakrabban citromban, csemegeszőlőben, grapefruitban, mandarinban mutattak ki az egészségre ártalmas mennyiségű vegyszert).

Úgy tűnik, az egyetlen hely, amely egészséges gyümölcsöt és zöldséget garantál: a biopiac. Ezt a hatósági vizsgálatok is alátámasztják: a legutóbbi biopiaci felmérés során 19 vizsgált termékből csupán egyben mutattak ki szermaradványt, de abban sem kifogásolható mennyiségben. Ez viszont a biotermékek árazását figyelembe véve azt jelenti, hogy a kockázatmentes zöldség és gyümölcs egyelőre a tehetősek kiváltsága.