Az Európai Szocialisták Pártja azzal a gesztussal, hogy helyreállította a pozsonyi kormánypárt, a Smer ideiglenes tagságát a szervezetben, egyúttal a hátsó kapun beeresztette a szélsőséges koalíciós partnert is. Na jó, ne legyünk végletesek, be éppen nem eresztette - csak résnyire nyitva hagyta előtte a kaput. Nyilvánvaló persze, hogy az unió baloldali szervezete korántsem azonos a közösségi eszményt képviselő teljességgel, így értelemszerűen az európaiság ethoszának sem kizárólagos, sem legfőbb őre, de akkor is nyugtalanságra adhat okot a lépés.
Ha Jan Slota, a nemzeti (esetükben értsd: kirekesztő) párt elnöke ezután is olyan megnyilatkozásokra ragadtatja magát, mint "a magyarok rákos daganat a szlovák nemzet testén, amit késlekedés nélkül el kell távolítanunk", vagy - igazi slotai stiláris finomsággal - "semmit sem adunk a magyar seggfejeknek", ez esetben az európai szocialisták kínban lesznek. Vagy megrendszabályozzák és büntetik a Smert, vagy hallgatnak, félrenéznek, nem éppen európai módon. Aztán, ha egyszer ismét olyan fenyegetés bújik elő a vehemens ősszlovák szájodvából, hogy "a tankjainkba ugrunk, és eltapossuk Budapestet", akkor aligha lehet más út számukra, mint hogy nekiszegezik a pártelnök-miniszterelnöknek, Robert Ficónak: vagy mi, vagy Slota!
Lehet, hogy ez csak hiú remény. Mert mi is rá a garancia? 2006 óta ugyanis, amikor a nemzetközi pártcsoport felfüggesztette a szlovák kormánypártot érintő csatlakozási procedúrát, lényegében semmi nem változott sem a Szlovák Nemzeti Párt háza táján, sem a pártelnök mentális állapotában. Az effajta kiszólások az utóbbi időben kétségkívül ritkábbak: "Tényleg ezt akarjuk (...) mi, szlovákok? Hogy visszajöjjenek a magyarok, és felakasszanak minket a lámpaoszlopokra? Hogy a Miatyánkot tanítsák nekünk magyarul? Nem! Kizárt!" Ám sem a szlovákiai magyarság, sem az európai szocialisták nem hihetik, hogy a tünetek ritkulásával a kór is gyógyulóban. A kényszeres téveszmék ugyanis rendkívül nehezen orvosolhatók.
Akárcsak a feszültség és félelem következményeinek elszenvedői, a felvidéki magyarok. Számukra e pillanattól az az egyébként gyengécske garancia is elvész, amelyet a korábbi felfüggesztés mint kényszerítő erő jelentett. A határozatot megszavazók úgy érveltek, hogy a szlovák kormánypárt még nem teljes jogú tag, ezért koalíciós partnere miatt nem rekeszthető ki a csatlakozási folyamatból. Sajátos fordított logika, igazi szocialista érvelés. És a legkevésbé sem eurokonform.