Magyarország jövőképét 2025-re a nyugat-európai társadalom és gazdaság felépítésében látom. A jövőkép célja, hogy a magyar élet meghatározó elemeiben elérje Nyugat-Európa nemzeteinek szintjét, a társadalom kétharmados középosztályra épüljön, a gazdaság meghaladja az akkori EU-átlagot, a magyar életszínvonal elérje a nyugat-európai kétharmadát, miközben fordulat megy végbe az életminőségben. Ez szép cél, a kérdés csak az, hogy van-e olyan járható út, amelyen célba érünk. Ezt a nemzetstratégia dönti el. Ha van olyan nemzetpolitikai eszközrendszer, amellyel e cél elérhető, és ezt mi magyarok képesek vagyunk alkalmazni, akkor igen, ha lemondunk a nemzetstratégia megfogalmazásáról, nem találjuk el a jó eszközt, vagy ha elvileg tudjuk, de nem alkalmazzuk, akkor nem.

Milyen nemzetstratégiával építhető fel itthon Nyugat-Európa? Mi nem hoz sikert?

A siker kulcsa

Erről sokat tudunk, mert a rendszerváltástól mostanáig éppen annyi idő telt el, mint amennyi 2025-ig rendelkezésünkre áll. Tudjuk, hogy a demokrácia és a piacgazdaság, a nyugati nyitás és a globális térbe való integrálódás önmagában még nem vezet sikerhez: ezek szükséges, de nem elégséges feltételek. Ha elégségesek lennének, akkor már osztrák életszínvonalon élnénk, mert az írek 15 év alatt, a japánok, bajorok, osztrákok, finnek és mások két évtized alatt felzárkóztak a nyugat-európai szinthez, miközben mi távolabb vagyunk a legjobb európai életszínvonaltól, mint történelmünk során bármikor.

Azt is tudjuk, hogy gazdasági siker nélkül nincs nemzeti siker. Hamis gazdasági alapelvekre épülő hibás gazdaságpolitikával biztosan nem lehet elérni Nyugat-Európát, mert az ottani életminőség és életszínvonal alapja a gazdaság jó teljesítménye. Már látjuk, a kormányzás döntő eszköze a sikernek vagy kudarcnak: rossz kormányzással biztosan nem érünk célt. Megdőlt az a hiedelem, hogy az emberek tehetsége és szorgalma akkor is sikert hoz, ha a kormányzás ellenükre van: talán ez így lenne századok alatt és verseny nélkül, de a globális verseny gyors közegében ez sem elég.

Azt is tudjuk, hogy a gazdasági sikernek döntően nem gazdasági forrásai vannak: az értékrend, az erkölcs, a hit, a tehetség, a kultúra, az oktatás, az egészség, a közösségek ereje és sok más nem gazdasági tényező határozza meg, hogy sikeres-e egy gazdaság.

Tudjuk, hogy a nemzet sikeréhez nem elég kevesek sikere, mert a minőséghez mennyiség is kell. Magyarország nem lehet sikeres, ha csupán polgárai tizede, esetleg harmada sikeres, csak akkor, ha legalább kétharmada, miközben felszámolja a szélsőséges szegénységet. Ha így nem lehet, akkor hogyan lehetne?

Merjünk a legjobbak lenni!

Nemzetstratégiánk kiindulópontja, hogy a nemzet jövőképében megfogalmazott cél akkor érhető el, ha újból a térség legjobbjai leszünk. A történelem 2025-ig biztosan nem ad esélyt arra, hogy térségünk mintegy 150 milliós népessége - új EU-tagok, Ukrajna és a Balkán - egyszerre és együtt beérje Nyugat-Európát. A legjobbak között kell lenni a legjobbnak, ez már jobb út a sikerhez, mint vergődni a közepes középmezőnyben.

Széchenyi egyértelmű üzenetet küld nekünk: "Merjünk nagyok lenni". Merjünk tehát újból a közép-európai térség legjobb gazdasága lenni, a legjobb versenyképességgel, a leggyorsabb növekedéssel, a legvonzóbb beruházási területként, a legalacsonyabb inflációval és kamatszinttel, a legalacsonyabb munkanélküliséggel, a leggyorsabban növekvő foglalkoztatási rátával, gyors és kiterjedt innovációval, magas K+F ráfordítással.

Ehhez olyan kormányzás vezet el, amely az állam és az üzleti élet mindenre kiterjedő szövetségére épül. A szövetség alapja az a közös cél, ami a nemzetstratégia kiindulópontja: újból Magyarország legyen a térség éllovasa.

Oktatás és életminőség

Az állam vállalja, hogy a térségben a legjobb üzleti környezetet kínálja a vállalkozásoknak, cserébe gazdasági sikert kap. A nemzetstratégia részeként az állam minőségi fordulatot hajt végre a közszolgáltatások működésében, kiemelten az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy területén. A gazdaság és társadalom is szövetséget köt egymással, ennek középpontjában az a megegyezés áll, hogy a térségben legjobb gazdaság pénzügyi forrást ad a térségben leggyorsabb bérfelzárkózásra.

A nemzetstratégia sok eszköz együttes alkalmazását kívánja, ezekről társadalmi megállapodások rendelkezhetnek, de ezek közül is érdemes kiemelni egyet: az oktatást. A nyugat-európai szint elérése mint nemzeti cél a gazdasági sikert középpontba helyező nemzetstratégia esetén érhető el, ez azonban két döntő gazdasági feltételre épül: az új technológiák gyors és kiterjedt alkalmazására, valamint a nemzetközi szinten is kiemelkedően jó oktatásra. A térségben legjobb gazdasági működés feltétele és eredménye is egyben egy életminőségi fordulat Magyarországon. Az egészségügyi mutatók gyors és jelentős javulásában, a várható életkor nemzetközileg is jelentős hosszabbodásában, valamint a társadalmi közérzet és közhangulat fordulatában jelenhet meg az életminőségi fordulat, ami tehát oka és következménye is annak, hogy újból a magyar gazdaság lesz a térség éllovasa.

Együtt a Kárpát-medencével

Magyarországon belül igen egyszerű összefüggés érvényesül a sikerre: ha a többségnek sikerül, akkor jól megy az országnak, ha csak a társadalom kisebbik része sikeres, akkor nem mehet jól az országnak. Ha azonban nem megy jól az országnak, akkor a többségnek sem mehet jól: ezért kell közös jövőkép és nemzetstratégia.

Ezek az összefüggések a Kárpát-medencére is igazak: a Kárpát-medence külön egységeit olyan szorosan fűzik össze természetföldrajzi, történelmi, infrastrukturális, gazdasági, kulturális, nyelvi és más kötelékek, hogy az egész akkor lehet sikeres, ha a belső egységek többsége az. Azok többsége azonban csak akkor lehet sikeres, ha az egész Kárpát-medence gyorsan fejlődik. Ráadásul a magyar nemzet nem egyetlen állam határai között él, hanem a Kárpát-medencében széttagolva, így a magyar nemzetstratégia valójában csak a magyar nemzet Kárpát-medencei stratégiája lehet!

Ma ott tartunk, hogy a Kárpát-medencében működő államok közül Magyarország sereghajtóvá vált, tehát a Kárpát-medence egységére épülő nemzetstratégia magyar képviselete elgyengült.

A többi itt élő népnek talán kevésbé egyértelmű az összefüggés, hogy a Kárpát-medence egységes gazdasági és társadalmi terének megteremtése a nyugat-európai felzárkózás fontos forrása, mint számunkra, magyarok számára, ezért szükség van a magyar motorra. Magyarország akkor lesz képes sikeresen képviselni az egységes Kárpát-medence gazdasági és társadalmi - de nem politikai - koncepcióját, ha újból a térség éllovasa lesz, ha visszaszerzi dinamikáját és tekintélyét. A Kárpát-medence nélkül nincs hosszú távú tartós siker, de ehhez rövid távon érzékelhető fordulatra van szükség itthon is.

Összefogás, megállapodás

Cikksorozatomban arra vállalkoztam, hogy felrajzoljam egy magyar jövőkép és nemzetstratégia vázlatát. A vázlatot kidolgozás követheti, amelyhez sok okos és tisztességes ember együttműködésére van szükség.

Ami még kell? Már a kidolgozáshoz is, de a megvalósításhoz végképp szükség van társadalmi és politikai összefogásra, megegyezésre, megállapodásra.

Matolcsy György, volt gazdasági miniszter