"Arra szólítunk fel mindenkit Koszovóban és a tágabb értelemben vett térségben, hogy őrizze meg nyugalmát, és ne válaszoljon semmilyen provokációra" - fogalmazott Brüsszelben Jens Mester EU-szóvivő. Mint hozzátette, "a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban".

Az EU külügyminiszterei hétfőn ülnek össze Brüsszelben, és közös állásfoglalást akarnak közzétenni a megváltozott koszovói helyzettel kapcsolatban. Az előzetes tervek szerint ebben tudomásul vennék azt a tényt, hogy Koszovóban megkezdődött a - Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségét előirányzó - Ahtisaari-terv végrehajtása, de nem terelnék kényszerpályára a tagállamokat a koszovói függetlenség elismerését illetően.

A tagországok zöme mielőbb el akarja ismerni Koszovót. Ciprus ezt a leghatározottabban ellenzi - így a nicosiai magatartás miatt még az is kérdéses, hogy sikerül-e a közös állásfoglalásba belevenni a vasárnap történtek tudomásul vételére vonatkozó kitételt -, több más állam, így Spanyolország, Románia, Szlovákia és Görögország pedig - egyelőre legalábbis - nem tervezi az új állam elismerését.

Péntek éjfélkor életbe lépett az uniós felhatalmazás egy legfeljebb 2210 fős koszovói küldetés megkezdésére. A zömmel rendőrökből és igazságügyi szakemberekből álló EULEX missziónak az lesz a feladata, hogy - eleget téve az Ahtisaari-tervben megfogalmazott nemzetközi ellenőrzés követelményének - a jogállamiság medrében tartsa a koszovói folyamatokat. Az EULEX misszió célkitűzéseit segíti majd az Európai Unió különleges képviselőjeként (EUSR) emlegetett Pieter Feith holland diplomata, és az általa vezetendő civil testület.