Szabad a rablás

Létrehozva: 2008. február 18., 10:35 | Utoljára frissítve: 2008. február 18., 10:48	nyomtat	küld

- Szókimondó nyilatkozatai továbbra is bejárják a sajtót. Biztos, hogy nincsenek politikai ambíciói?

- Nem értek a politikához. A suszter maradjon a kaptafánál, márpedig világéletemben gazdasági-pénzügyi szakembernek tartottam magamat. Jól érzem magam az üzleti szektorban, nem vágyom semmilyen tisztségre.

- Egyesek mégis politikai állásfoglalásként értékelik, hogy ön lett a Fidesz befektetői konzultációs tanácsának elnöke.

- Természetes, hogy a pártok közül a Fidesz áll hozzám közel, hiszen az Orbán-kormányban dolgoztam pénzügyminiszterként, és még az ő idejükben neveztek ki a jegybank élére. Ettől függetlenül bárkivel szívesen elbeszélgetek arról, hogy mit kellene tenni a magyar gazdaságban. Mit tegyek, ha a Fidesz jobban meghallgat, mint mások? Azért fogadtam el a felkérésüket, mert elsősorban gazdasági, és nem politikai jellegű feladatról van szó.

- Ha Gyurcsány Ferenc kéri fel, akkor is igent mond?

- Csak akkor, ha bízhatnék abban, hogy az nemcsak propagandacélokat szolgál, hanem valóban kíváncsiak a véleményemre, vagy, ez esetben, a befektetőkére. És ha remélhetem, hogy munkámnak lesz hatása a cselekedetekre. Gyurcsány Ferenc esetében erre egyelőre nem látok esélyt, úgyhogy a válaszom: nem.

- Elárulná, hogyan környékezték meg?

- Néha közösen járunk operába, színházba Orbán Viktorral és feleségével. Néhány hete is színházba hívtak minket. Az 1840-es években játszódó politikai darabot, a Tisztújítást néztük meg az Új Színházban. Utána vacsora közben megbeszéltük a dolgot.

- Mivel foglalkozik majd a tanács?

- Hárman álltunk össze: Chikán Attila egyetemi tanárral és Bánki Frigyessel, az Eximbank volt vezérigazgatójával azt tervezzük, hogy beszélgetéssorozatot kezdeményezünk a hazánkban jelen lévő jelentősebb külföldi befektetőkkel, és kikérjük véleményüket a magyar gazdaság állapotáról. Megvitatnánk az adórendszer, a bürokrácia, az oktatás, az egészségügy, a munkaerő, a korrupció, az infrastruktúra helyzetét, majd meghallgatjuk javaslataikat, hogy szerintük min kellene változtatni. A tanulságokat tanulmányban foglaljuk össze, s azt átadjuk a Fidesz elnökségének. Talán hiú ábránd, de remélem, hogy a kormány is talál majd benne megszívlelnivalót. Úgy látom, visszaesett a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt, ezért érdemes meghallgatni a gazdasági környezet változtatására vonatkozó javaslataikat. A kezdeményezés máris felkeltette az érdeklődést: az amerikai nagykövet és német kollégája is jelezte, hogy szeretnék megosztani velünk a tapasztalataikat, illetve a náluk lecsapódott befektetői véleményeket.

- A tanács fő célja nem a kormányzásra való felkészülés?

- Mindenki ezt kérdi. Ez is benne van a pakliban, bár erről nem beszélt Orbán Viktor. Én úgy fogom föl, hogy azt kutatjuk: miért maradtunk le a környező országokhoz képest, és hogyan lehetne már most javítani a gazdasági környezeten.

- A tanács létrejötte új színben tüntetheti fel a Fideszt, hiszen a jobboldalon felbukkanó globalizáció- és külföldibefektető-ellenességért sokan a pártot teszik felelőssé.

- Sem a Fidesz, sem annak elnöke nem vádolható ilyen gondolatokkal. Az a gond, hogy Magyarországon félrement a vita az állam szerepéről, és mostanában a naiv, neoliberális felfogás kap nagyobb teret. A Fidesz ezzel szembeni fellépése pedig negatív visszhangot vált ki bizonyos körökben. Egyetértek a volt miniszterelnökkel abban, hogy bizonyos területeken - így a közszolgáltatásokban - meg kell erősíteni az állam szerepét. A gazdaságban viszont a piac törvényeinek, a versenynek kell uralkodnia. Ma még nem eléggé tisztességes a verseny, és ennek intézményi-jogi feltételei sem alakultak ki teljes egészében. Szabad rablásos kapitalizmus jött létre szabadpiaci verseny helyett.

- Ilyen közegben hogy merte biztosítóalapításba vágni a fejszéjét?

- Nálunk a pénzügyi szektor még nem annyira fejlett, a GDP arányában feleannyit költünk biztosításra, mint a nyugat-európai országok polgárai. Talán ez az utolsó történelmi esély arra, hogy egy kisebb magyar pénzintézet is megvesse a lábát egy olyan piacon, amelyet a földrész nemzetközi vállalatai uralnak. Amíg nem megyünk tőzsdére, addig pénzügyi forrásaink korlátozottabbak, de rugalmasabbak vagyunk, jobban tudunk majd alkalmazkodni a hazai piac igényeihez. Társaságunk, a CIG Közép-Európai Biztosító életbiztosításokkal indít, a következő lépésben vagyonbiztosításokat is kínálunk, és terjeszkedni szeretnénk Romániában és Bulgáriában is. A kormány által létrehozott egészségbiztosítási modellbe viszont nem szállunk be. Nem zárom ki, hogy bankot is alapítunk.

- Szép tervek. Ennyire bíznak a koalíció gazdaságpolitikájában?

- Abban nem, de magunkban igen. Ez nem rövid távú befektetés.

- Könyvében meglehetős negatív jelzőkkel illette Gyurcsány Ferencet. Most hogyan minősítené a kormányfő tevékenységét?

- Tragikusnak. Amikor 2004-ben miniszterelnök lett, azt hittem, tényleg hozzákezd az átalakításokhoz, hogy helyrehozza a Medgyessy-kormány ugyancsak tragikus gazdaságpolitikai hibáit. Ennek az ellenkezője történt: politikai okokból választási költekezésbe kezdett, s még jobban eladósította az országot, ez pedig pénzügyi szempontból sebezhetővé tette gazdaságunkat. A 2006-os választási győzelem után arra számítottam, hogy a koalíció most már tényleg belevág a reformokba. Ebben sem lett igazam. Olyan konvergenciaprogramot írtak, amely nem orvosolja a gazdaság szerkezeti problémáit. A kormány tett ugyan egy-két hasznos lépést, például lefaragta a költségvetési hiányt, de ezt nem a helyes úton, a kiadások csökkentésével, hanem az adók emelésével érte el. A magas államadósság továbbra is ott lebeg felettünk, a külföldi és a hazai befektetők érdeklődése megcsappant, miközben depresszió uralkodik az országban. Hihetetlen károkat okoz a korrupció is. A kormány klientúrája nyer el szinte minden állami tendert, de így csak azok a vállalkozók emelkednek ki, akik jobban tudnak helyezkedni, s nem azok, akik valóságos gazdasági versenyhelyzetben is megállnák a helyüket. Ez is visszafogja a növekedést. Mivel a kiigazítás helytelen szerkezetű volt, a gondok hamarosan újratermelődnek. Ha ez felelőtlen költekezéssel párosul, akkor 2009-2010-re újra elszaladhat a költségvetési hiány.

- Ezzel nyilván nem öregbítenénk az ország amúgy is megtépázott hírnevét.

- Már megint élenjárunk, csak most a felelőtlen gazdaságpolitika terén. A politikusok mindenütt - Kelet-Közép-Európában pedig kifejezetten - hajlamosak a választások előtti költekezésre, de nálunk ez különleges méreteket öltött. Nemzetközi viszonylatban is veszélyes, ami történt. Hallottam, hogy más országok politikusai azt mondják: ha ezt Magyarországon meg lehetett csinálni, akkor miért ne próbálkoznának ők is. Ám most talán ők is látják a negatív következményeket, és ez elriasztja őket a rossz példa követésétől.

- Ön szerint miért teszik ezt a politikusok?

- Mert türelmetlenek, és csak a választásokra összpontosítanak. Így a reformokat is döntően napi politikai érdekek uralják, ez viszont rossz irányba viszi a gazdaságot. Nem látják be: ahhoz, hogy többet osztogathassanak, előbb többet kell termelni. Fogyatkozó tortából nem lehet nagyobb szeleteket vágni. Persze a tehetségtelenség és a szakértelem hiánya is közrejátszhat a helyzet kialakulásában. Jegybankelnökként az volt a benyomásom, hogy nem is látják, mi a gond. Persze lehet, hogy csak nekem nem mondták el. Zárt társaságot alkottak, csak egymással tárgyaltak, és még a Nemzetközi Valutaalap, az uniós tisztviselők vagy a külföldi befektetők véleményére sem adtak.

- A Fidesz mennyivel lenne jobb?

- Bármely politikai erő folytathat jó gazdaságpolitikát, ha rendelkezik a szükséges bátorsággal, szakmai hozzáértéssel, kezdeményezőkészséggel. És ha karizmatikus vezető áll az élén, aki végig tudja vinni a szükséges intézkedéseket. Most a Fidesz képes lenne erre. Visszahúzó erőt jelent viszont a pártról az utóbbi években kialakult negatív kép. Ebben ludas a média egy része, valamint egyes kormánypárti politikusok, de a Fidesz is követett el hibákat. A róluk sugallt torz kép azonban messze nem fedi a valóságot, ám nehéz rajta változtatni.

- Milyen állapotban van most a Fidesz?

- A Fidesz európai értelemben vett konzervatív párt, amely szociális piacgazdaság megteremtésére törekszik. Jónak tartom a gazdasági programját is. Lehet, hogy nem mindenben értek vele egyet, de legfeljebb árnyalatokban, hangsúlyokban van eltérés. Az is igaz, hogy más dolog az én helyzetemben hozzászólni a gazdaságpolitikához, és más kormányon vagy ellenzékben cselekedni.

- Ha a gazdasági helyzet tényleg olyan siralmas, mint mondja, akkor a legközelebbi választás győztesének a Fidesznek kell lennie. Vagy nem?

- A kérdés az, hogy a választók mikor értik meg a rossz gazdaságpolitika következményeit. Meg kell hagyni, kormányzó politikusaink kétségtelen tehetséget mutatnak a hatalom megtartásában és a ripacskodásban. Rövid életű még nálunk a demokrácia, be lehet dobni újabb trükköket is, de remélhetőleg már nehezebb lesz becsapni az embereket. Talán egyre többen veszik észre, hogy a koalíció mennyire rosszul sáfárkodott az uniós tagság és a kedvező világgazdasági környezet adta lehetőségekkel. Lassan lemaradó gazdaság, csökkenő befektetési kedv - nem is tudom, mikor volt békeidőben utoljára ilyen borús a közhangulat.

- Tényleg szóba se kerülhet az ön neve a következő Fidesz-kormányban?

- Nem érdemes komolyan foglalkozni az ilyen híresztelésekkel. A Fidesznek először meg kell nyernie a választásokat, utána föl kell mérnie, mi a teendő, és ahhoz kell kiválasztania az embereket. Meglátjuk, mit hoz a jövő.