Javier Solana azután látogat a függetlenségét múlt vasárnap kikiáltó területre, hogy hétfőn az EU külügyminiszterei közös állásfoglalásban vették tudomásul: a pristinai függetlenségi határozat elkötelezi Koszovót a demokrácia és minden polgár jogegyenlősége, továbbá a szerb és más kisebbségek oltalmazása, a kulturális és vallási örökség védelme mellett, valamint elfogadja a nemzetközi felügyeletet.
Az unió tagországainak nagy többsége Koszovó elismerését tervezi, illetve némelyikük ezt már meg is tette. Az EU-külügyminiszterek hétfőn megerősítették, hogy minden tagország maga dönti el, elismeri-e Koszovót. A közös állásfoglalás eredeti tervezetében az szerepelt, hogy az unió Koszovónak, mint a Nyugat-Balkán részének "európai távlatot" - vagyis lényegében uniós integrációt, végső soron majdani csatlakozást - helyez kilátásba. Ez végül kimaradt a szövegből, és helyette általában a Nyugat-Balkán vonatkozásában említették az európai perspektívát. Azonban - mondják Brüsszelben - ez a formula is lehetővé teszi, hogy az unió támogatást nyújtson Koszovónak politikai és gazdasági értelemben egyaránt.
Egynapos látogatása során Solana Pristinában találkozik Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel és Hashim Thaci miniszterelnökkel. Brüsszeli értesülések szerint egyfelől tájékoztatást ad a koszovói vezetőknek, hogy miként lehet felhasználni különböző uniós támogatási alapokat, másfelől megvitatja velük az EULEX Koszovó elnevezésű misszió ügyét. E küldetés múlt pénteken éjfélkor kapta meg a végső jóváhagyást az EU-tagországoktól. A legfeljebb 2210 fős missziónak az lesz a feladata, hogy - miután négy hónap múlva átveszi az ENSZ-től a Koszovó feletti nemzetközi ellenőrzést - gondoskodjon a koszovói állami, igazságügyi, rendvédelmi szervek jogállamiságnak megfelelő működéséről.