A szerződést - amelyet a francia és a holland népszavazáson 2005-ben elbukott európai alkotmánytervezet helyett dolgoztak ki - tavaly decemberben írták alá a tagállamok állam-, illetve kormányfői, és jelenleg zajlik az egyes tagállamokban a ratifikációs folyamat. Az a cél, hogy szerződés hatályba léphessen a 2009-es európai parlamenti választások előtt.

Magyarország elsőként erősítette meg a Lisszaboni Szerződést. A nagy uniós tagországok közül eddig a francia ratifikáció született meg, mégpedig népszavazás mellőzésével, parlamenti úton. Írország kivételével egyetlen tagállamban sem tartanak népszavazást a lisszaboni szerződésről. Ez utóbbi körülményt a strasbourgi EP-vitában több olyan képviselő élesen bírálta, aki úgy látja, hogy a szerződés túl nagy szerepet ad az uniónak, a nemzetállamok jogkörének rovására. Mások azonban éppen ellenkezőleg, olyan kényszerű kompromisszumnak nevezték a szerződést, amelynél jobb lett volna többet elérni.

Felszólalásában Szájer József azt emelte ki, hogy erősebb Európára van szükség. "Sokan vagyunk ebben a teremben, akik vallják, hogy a kompromisszumok sokasága után véglegesített szerződés messze nem tökéletes. Nem az a baj, hogy új tagállamokként megtapasztaltuk, hogy az EU korlátozza szuverenitásunkat, hanem hogy Európa nem eléggé képes az együtt cselekvésre" - vélekedett. Mint mondta, bízik abban, hogy ezt az erősebb Európai Uniót az új Lisszaboni Szerződés biztosítja. "Az új szerződés alkalmas eszköz arra is, hogy a tagállamok együttműködését elmélyítsük, a szolidaritást megerősítsük"- hangsúlyozta a fideszes európai parlamenti képviselő.

Szájer József kitért a kisebbségek helyzetére is, s örömét fejezte ki, hogy a dokumentum kimondja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek diszkriminációjának tilalmát.