A végszavazásnál 525 képviselő voksolt igennel, 115 nemmel, és 29-en tartózkodtak. Az eredményt a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok népszavazást követelő transzparenseket lobogtattak. A voksolás végén az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering üdvözölte a szavazás eredményét, és hangsúlyozta, hogy a most jóváhagyott szerződés több demokráciát és ugyanakkor hatékonyságot hoz az uniónak. A jóváhagyó EP-határozat kívánatosnak tartja, hogy a szerződést "valamennyi tagállam még 2008 vége előtt ratifikálja, hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében választhassanak".

A képviselők többsége sajnálkozásának adott hangot, hogy kimaradtak a szerződésből a 2005-ös francia és holland népszavazáson elbukott alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politikai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásárért.

A szavazást megelőző vitában Szájer József néppárti EP-képviselő azt mondta: "nem az a gond Európával, hogy korlátozza a szuverenitásunkat, elveszi a lehetőségeinket, hanem éppen az, hogy nem eléggé képes a közös cselekvésre. Ez az új szerződés, a Lisszaboni Szerződés éppen ehhez biztosítja az eszközöket".

A néppárti Schmitt Pál köszönetet mondott azért a "közösségi szolidaritásért, amely nélkül a kelet-európai országok képtelenek lettek volna talpra állni a negyvenéves szovjet megszállást követően". Schmitt szerint a szerződés "legfontosabb újdonsága a kisebbségek jogait biztosító passzus, amelynek révén a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az unió alkotmányos alapelvévé vált".