A felszólalók többsége - beleértve Dimitrij Rupel szlovén külügyminisztert és Olli Rehn európai bizottsági felelőst - támogatásáról biztosította a független Koszovót, ugyanakkor többen veszélyes precedensnek minősítették a pristinai lépést.

Gál Kinga felszólította az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot és az Európai Bizottságot, figyeljen oda, hogy az általános nyugtalanság ne vezessen a Vajdaságba való betelepítésekhez. Az Ahtisaari-terv szerinte működő kisebbségvédelmi rendszert teremt, és ezáltal megnyugvást hoz a régióban. "Ha ezt a valóságban betartják, akkor igenis legyen precedensértékű" - emelte ki Gál Kinga.

A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a korábbi koszovói véres eseményekre utalva úgy vélte, tévednek azok a tagállamok, amelyek szerint Koszovó precedenst teremt. Legfontosabbnak ő is a kisebbségi jogok biztosítását nevezte.

Írásbeli felszólalást tett közzé Tőkés László Királyhágó melléki püspök is, és ebben országát, Romániát Koszovó elismerésére sürgette. "Az idei választásokra készülő romániai pártok magyarellenes hisztériakeltésre használják fel az alkalmat... A román Parlament mélységes aggodalma teljességgel alaptalan és indokolatlan. Romániának nem kell tartania a magyaroktól. Erdélyi nemzeti közösségünk ugyanis tiszteletben tartja Románia alkotmányát és területi integritását" - áll az MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott szövegben. Hozzátette: "elvárjuk, hogy Románia ... az Európai Unióban érvényes önkormányzatiság elve alapján biztosítsa a magyarság személyi elvű és Székelyföld, valamint más vidékek regionális elvű autonómiáját".

A többi képviselő közül többen nem értettek egyet azzal, hogy Koszovó egyedi eset, viszont mindenki elengedhetetlennek nevezte a nyugalom és stabilitás megőrzését. Többen bírálták a szerb vezetést, mert a tárgyalásokon nem mutatkozott kellően kompromisszumkésznek, de mindenki egyetértett abban, hogy Belgrád számára az uniós integráció az egyetlen helyes útirány, és ebben támogatni kell az országot.