- Mind a miniszterelnök, mind az MSZP elnöke, választmánya, mind pedig a koalíciós partner, az SZDSZ elnöke úgy vélekedett a kormány egy éves munkájáról, hogy az eredményes volt, sikeres volt. A Fidesz hogyan látja?

- Nem lep meg, hogy ők így vélekednek. Pénteken jómagam is tartottam egy sajtótájékoztatót és igyekeztem néhány ponton érinteni a kormány egyéves munkájának értékelését, egészen pontosan két területre tértem ki - mondta Áder János, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának vezetője. Az egyik talán a leggyakrabban hallható választási szlogenje a Szocialista Pártnak egy esztendővel ezelőtt a jóléti rendszerváltás volt, bizonyára önök is emlékeznek rá. Medgyessy Péternek az Egyetértés a nemzettel című programjában is egyébként ez gyakran visszatérő fordulat volt. El kell gondolkodnunk, hogy ez a jóléti rendszerváltás milyen formában jelent meg Magyarországon és akkor erre a kérdésre, hogy hogyan értékeljük a kormány munkáját, mindjárt választ is kapunk. Azt hiszem, nem az a döntő, hogy a Fidesz frakcióvezetője hogyan értékeli, vagy a Fidesz tagjai hogyan értékelik ezt, hanem, hogy az emberek hogyan értékelik, a választópolgárok hogyan értékelik ezt a munkát. A jóléti rendszerváltás az elmúlt egy évben azt jelentette a szocialisták egy éves kormányzása alatt, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény egyetlenegy fillérrel sem nőtt, tehát az az adókedvezmény, az a támogatási forma, amit három esztendővel ezelőtt bevezettünk és az Országgyűlés elfogadott, elkezdett elértéktelenedni. Szerencsére csak öt százalék körüli az infláció, de mégis csak ez veszít az értékéből minden esztendőben, ha ez nem fog változni.

- A nyugdíjasok megkapták a 19 ezer forintot, a pedagógusok, közalkalmazottak pedig az 50 százalékot...

- Persze, az első száz napban könnyű volt a Medgyessy-kormánynak, hiszen 320 milliárd forintot talált a büdzsében, ebből könnyű volt az első száz nap ígéreteit teljesíteni. De mégiscsak a jóléti rendszerváltás azt jelentette, hogy az idei esztendőben, 2003-ban a minimálbér egyetlenegy fillérrel sem nőtt, sőt a Gyed felső határa sem nőtt egyetlenegy fillérrel sem. Amire pedig ön kérdezett, hogy a nyugdíjasokkal mi történt, a nyugdíjasok valóban megkapták az egyszeri 19 ezer forintot, ezzel valamit jóvá tett a szocialista kormány az ezt megelőző szocialista kormány kártételein, hiszen a Horn-kormány időszakában négy év alatt több mint 200 ezer forintot vettek ki átlagosan minden nyugdíjas zsebéből. Az Orbán-kormány idején pedig négy év alatt, miután 16 százalékkal nőtt a nyugdíjaknak a reálértéke, több mint 200 ezer forinttal többet kaptak a nyugdíjasok. Tehát, ez a 19 ezer forint valamiféle jóvátételt jelentett az előző szocialista kormány, a Horn-kormány nyugdíjasokat meglehetősen hátrányosan érintő intézkedései miatt. De mégiscsak azt látják a nyugdíjasok és a családosok, különösen a nagycsaládosok, hogy a jóléti rendszerváltás a szocialista szótár, értelmező szótár szerint azt jelenti, hogy az infláció háromszorosával többet kell fizetni a gáz áráért, az infláció kétszeresével többet kell fizetni a villanyáramért és az infláció háromszorosával többet kell fizetni bizonyos támogatott gyógyszerekért. Ezt jelenti a jóléti rendszerváltás. De úgy látszik, hogy a jóléti rendszerváltás gyárbezárások képében, iskolabezárások és óvodabezárások képében is megjelent. Soha ilyen mértékű üzem-, és gyárbezárásokra nem került sor, mint idén, az év elején és a kormány mindezt tehetetlenül szemlélte.

- Igen, de arra hivatkozik a munkaügyi tárca, hogy ellenben megpróbáltak elindítani egy távmunka programot, megszűntek álláshelyek, de keletkeztek újak is, tehát a számokkal nem egyformán igazol, illetve magyaráz az MSZP és a Fidesz, az ellenzék.

- Maradjunk akkor a Központi Statisztikai Hivatal adatainál, mert azt gondolom, hogy az a legpontosabb ebből a szempontból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az elmúlt egy esztendőben, mióta a Medgyessy-kormány hivatalba lépett, 30 ezerrel nőtt a munkanélkülieknek a száma. Emellett persze jöttek létre új munkahelyek is, ezt nem vitatom, de még egyszer mondom, 30 ezerrel nőtt a munkanélkülieknek a száma. Sőt, ha egy hosszú időtáblát, egy grafikont néz valaki, hogy mi történt az elmúlt öt évben a munkaerőpiacon, akkor azt látja, hogy az Orbán-kormány megalakulásától kezdődően fokozatosan csökkent, egészen pontosan 8,7 százalékról 5,6 százalékra csökkent a munkanélkülieknek az aránya. Zárójelben jegyzem meg, 236 ezer új munkahely jött létre egyébként négy esztendő alatt, most pedig azt látjuk, hogy a Medgyessy-kormány megalakulásának pillanatától szinte, folyamatosan emelkedik a munkanélküliség és majdnem egy százalékkal ment följebb, tehát az 5,6 helyett most már 6,4-nél vagyunk. Mit jelent ez? - ez azt jelenti, hogy ismét átléptük a 250 ezres lélektani határt. Ez azt jelenti, hogy visszaléptünk az időben körülbelül három-négy esztendőt. Tehát a mostani munkanélküliségi adatok egy három-négy évvel ezelőtti állapotot mutatnak és ez nagyon rossz tendencia.

- Igen, de lehet ezt azzal is magyarázni talán, hogy a világgazdaság sem fejlődik olyan mértékben, sőt évek óta azt tapasztaljuk, hogy stagnál, illetve recesszió van.

- Próbálkoznak ezzel a magyarázattal valóban a szocialisták, de ez a magyarázat azért nem helyes, mert a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok már az Orbán-kormány ciklusának a felétől érzékelhetőek voltak. Tehát lényegében 2000-től kedvezőtlen világgazdasági folyamatok voltak, az amerikai gazdaság lassult, a nyugat-európai gazdaság már akkortól stagnált, a magyar exportpiacok kezdtek beszűkülni, és ezért kellett beindítani többek között a Széchenyi Tervet, és más gazdasági élénkítő programokat, hogy ez ne jelentsen munkahelyszám csökkenést, ne a munkanélküliség növekedjen. Ezek eredményes programok voltak, és ezt el szoktuk mondani, hogy egy forintnyi állami támogatás négy forintnyi magántőkét mozdított meg és többek között ennek is köszönhető volt, hogy 236 ezer új munkahely jött létre egyébként négy esztendő alatt és a munkanélküliség lendületesen, pontosabban fokozatosan csökkent. A szocialisták nem azt ígérték, hogy 30 ezerrel nőni fog a munkanélkülieknek a száma, hanem azt ígérték, hogy 400 ezer új munkahelyet fognak létrehozni négy esztendő alatt. Félreértés ne essék, én nem azt kifogásolom, hogy 400 ezer munkahely nem jött létre egy esztendő alatt, szerintem ezt dőreség lenne állítani, vagy kifogásolni, de azt igenis kifogásolhatom, joggal azt hiszem, hogy ennek az időarányos része, legalább a százezer új munkahely nem jött létre. Mert azt azért gondolom, senki nem gondolja komolyan, hogy a 400 ezer munkahely majd az utolsó esztendőben fog létrejönni.

- Ha 800 kilométer autópályát, autóutat vesszük, akkor időarányosan abból sem épült meg a 200 kilométer.

- Olyannyira nem épült meg, hogy el sem kezdődött az építkezés, még a földmunkáknál sem tartanak, talán most már a nyomvonalat kijelölték az első mintegy 45-50 kilométer szakaszon. Ha minden igaz, ha elkezdik az idén, a földmunkákkal, miegyébbel együtt, akkor talán 2005 végére ez meg is fog épülni. Kíváncsian várom a folytatást. Most már úgy láttam a vasárnapi híradásokból, hogy a 800 kilométer, ami eredetileg szerepelt az ígéretek között, most már megfeleződött, most már csak 400 kilométernél tartunk a vállalásokban. Kíváncsian várom, hogy ebből valójában mennyi épül meg. Én őszintén szurkolok a szocialista kormánynak, hogy minél inkább tudja ezt a választási ígéretét teljesíteni, mert ezzel mindannyian jól járnánk. Nagyon sok olyan autópálya szakaszt kell még Magyarországon megépíteni, ami gyorsabbá, komfortosabbá teszi a közlekedésünket.

- Gazdasági szakértők, függetlenek, meg baloldali gazdasági szakértők is figyelmeztették a kormányt arra, hogy bizony, a gazdaság nem mozdul, nincs lendületben és ez nagyon nagy baj.

- Ezzel egyetértek, nem kellett volna leállítani azokat a belső motorokat, hajtómotorokat, amelyek a fejlődést biztosították. Ugyanis, mi volt a feladvány és mi a feladvány ma is, 1999 vége, inkább 2000 eleje óta? A feladvány az, hogy miközben a világgazdaságban valóban kedvezőtlen tendenciák vannak, valóban a nyugat-európai exportpiacok is beszűkülnek, például a német gazdaság egy százalékos növekedést produkál az idei esztendőben is. Eközben a magyar gazdaságot tartós fejlődési pályán kell és kellene tartani azért, hogy a hátrányunkat ledolgozzuk és az Európai Unióhoz csatlakozva, az ott lévő lehetőségeket kihasználva minél hamarabb az Európai Unió országainak átlagos fejlettségi szintjét elérje Magyarország. Mi úgy számoltunk, hogy ez körülbelül 15-20 év alatt lehetséges, hát ebből most már öt esztendő eltelt, remélem, hogy már tényleg csak 15 esztendő van hátra és akkor ezt elmondhatjuk. De addig nagyon sokat kell tenni. Ez úgy nem fog megvalósulni, hogy a magyar gazdaság is csak egy-másfél, vagy két százalékkal tud fejlődni évről-évre. Ha nincs export, ha nincs olyan lehetőség, ami a magyar gazdaság számára akár hét, vagy nyolc százalékos fejlődést is biztosítana, akkor a mindenkori kormánynak az a felelőssége, hogy megpróbálja azokat a megoldásokat megtalálni, amelyek tartós növekedési pályán tartják addig is az országot, amíg a kedvező külgazdasági folyamatok meg nem indulnak. Előbb-utóbb gondolom, ez csak bekövetkezik, ha el is húzódik a recesszió, azért ennek valamikor vége lesz.

- De erre mondhatja azt a kormány, hogy azért egy piacot visszaszerzett, az orosz piacot visszaszerezte, legalábbis a tárgyalások megindultak.

- Én nem látom, hogy az orosz piacon olyan lendületesen adnánk el termékeket. Nem szereztük vissza az orosz piacokat, szerintem ez nem állja meg a helyét. Ha nincs új ötlete, akkor nem kellett volna szétrombolni azt, amit egyébként például Matolcsy György miniszter úr kitalált, és amit a kormány két év alatt megvalósított. Nem kellene például visszafogni a lakásépítési programot, nem kellene ilyen totyorgást bemutatni az autópálya építése kapcsán, hiszen voltak korábban már elfogadott tervek, ezeket igazából folytatni kellett volna. Nem kellett volna megszüntetni a kis-, és középvállalkozók támogatását, nem kellett volna befagyasztani a gazdahitel programot, hiszen a gazdák most már nem tudnak hozzájutni a kedvezményes hitelekhez, olyannyira nem, hogy be sem fogadják a pályázataikat. Tehát nem hogy hitelt nem kapnak, a pályázataikat nem fogadják be most már a különböző hivatalok. Ezek mind-mind azt eredményezik, hogy valóban, a gazdasági élet szereplőinek egyre rosszabb a hangulata. Ezt különböző közvélemény kutatások, mérések mutatják, hogy egyre bizonytalanabbnak érzik a jövőt és ez nem helyes, mert ez természetesen egy idő után megjelenik a beruházások visszafogásában, ami kevesebb munkahely létesítését jelenti majd. Azért is furcsállom és sajnálom, mert ez nem mostani probléma, erre nem most kell rácsodálkozni a kormánynak, hiszen lassan egy esztendeje már, hogy aláírtunk egy politikai megállapodást, és februárban tulajdonképpen ezt kibővítettük. Ezt a négy frakció írta alá és a kormány is, amiben szerepelt, hogy a magyar gazdáknak a versenyfeltételeit, versenyképességét és a kis-, és középvállalkozók versenyfeltételeit, versenyképességét javítani kell. Pontosan azért, hogy az Európai Unióba érkezve, jövőre, egy év múlva már ők erősebb pozícióban tudjanak versenyezni az európai uniós gazdákkal. Ezeknek a programoknak se híre, se hamva.

- Azt hallottuk, hogy a sertéstenyésztők tüntetnek útlezárással, a hétfői lapok pedig a tejválságról írnak. Nem tudják a tejet eladni a termelők. Említette a lakástámogatási rendszert. A kormány arra hivatkozik, hogy igazságosabb ez a támogatási rendszer, visszafogták, csak az az egy hátránya azért van, hogy az építőiparnak így a lendülete elvész.

- Haladjunk sorra. Sertéstámogatás, sertésfelvásárlás. Amikor még ellenzéki pozícióban volt Medgyessy Péter és járta az országot, Békés megyében tett egy olyan nyilatkozatot, akkor egyébként 280 és 290 forint között volt a sertés kilónkénti felvásárlási ára, hogy ha kormányra kerül, akkor 330-340 forint lesz a kilónkénti felvásárlási ára a sertésnek. Ez hangzott el egy esztendővel ezelőtt a választási kampány hevében. Ez lement 170-re, 170 volt egy hónappal ezelőtt a sertés felvásárlási ára, sőt két héttel ezelőtt, amikor történtek az útlezárások, és amikor a gazdák tényleg már a végső elkeseredésükben nem tudtak mást csinálni, mint hogy az utcára vonultak, akkor a kormány azt mondta, hogy megemeli legalább arra a szintre a felvásárlási árat, ami egy nagyon pici kis nyereséget biztosít, és így egyeztek meg 283 forintban. Mondom még egyszer, innen indultak, lementek 170-re, de az ígéret egyébként ennél magasabb összegről szólt egy esztendővel ezelőtt. De mondhatnám egyébként azt, hogy elhangzott olyan ígéret is, hogy a gáz ára nem fog emelkedni. Lassan mondták, hogy megértsük mindannyian: nem lesz gázáremelés. Aztán mégis csak lett gázáremelés. A lakástámogatási, otthontámogatási rendszerről is azt hallottuk, hogy nem fognak hozzányúlni, sőt bővíteni fogják a kedvezményeket. Én nem látok ilyen bővítést. Ez a magyarázat, hogy ez a szegényeken fog majd segíteni, akkor kérdezem én öntől: az az ember, akinek eddig megvolt az önrésze, az ezután is hozzá tud állítólag jutni a lakástámogatási feltételekhez és a támogatásokhoz, a kedvezményes hitelekhez. Akinek nem volt meg az önrésze, mitől lesz meg az önrésze ezek után? Akinek nem volt olyan jövedelme, hogy a havi törlesztést, a havi 30 ezer forintos törlesztést a hitel után fölvehesse, annak mitől lesz ezek után jövedelme, milyen értelemben is lesz ez szegénység-barát, ha úgy tetszik szegénység-párti, ahogy ezt a miniszterelnök mondta korábban? Erről azt gondolom, nem nekem kellene gondolkodni, legalább is ezekre a kérdésekre nem nekem kellene válaszolni, hanem a kormány tagjainak. Kíváncsian várom az ő válaszukat.

- Sok mindenről nem tudtunk beszélni, az egészségügy átalakításáról és még van jó néhány kérdés, az Irakba küldendő magyar katonákról sem, de nyilván erre visszatérünk majd egy későbbi időben.