- Kisebb kavarodás okozott a közéletet figyelmesen követőkben, hogy megint feltűnt a horizonton Torgyán József és csapata. De legalábbis megint meg kell kérdezni: ki számít ma kisgazdának? Vajon mindenki, aki azt állítja magáról?

- Önjelölt kisgazda-csoportosulások mindig is voltak 1990 óta, hol harminchatoknak, hol másnak nevezték őket, ez nem új jelenség a kisgazdavilágban. A legfontosabb nekünk, hogy a politikai formációnk 1998 után is folyamatos parlamenti és önkormányzati képviseletet tudott biztosítani a kisgazdáknak, s ma is jelen vagyunk a civil közéletben a Kisgazda Polgári Egyesületen keresztül. A mi kisgazda-formációnk azért jött létre 2002-ben, mert a választási vereség egyértelművé tette: az egyszázalékosnál kisebb támogatással a régi kisgazdapárt elvesztette szavazóbázisát.

- Akkor viszont még fontosabb lenne tudni: csak az elnevezésen múlik-e, hogy melyik az igazi kisgazdapárt? Netán az dönt, hogy ki emeli magasabbra a pártzászlót?

- Mindkettő számít, de még fontosabb, hogy egy magát kisgazdaként meghatározó szervezet képes-e az új kihívásoknak megfelelő programmal előállni. Amelyik nemcsak ígéri a vidékfejlesztést, hanem képes is a megvalósítására. Mi, kisgazdák már 2003 májusában megalakítottuk a magunk szövetségét a Fidesszel, a Fidelitasszal és a Lungo Drommal. Azért csatlakoztunk a szövetséghez, mert a 650-700 ezres kisgazdatábor közös jobboldali program megvalósításában érdekelt.

- Az önök politikai ellenlábasai gyakran fogalmaznak sarkosan, és szimpla pártfőosztálynak nevezik a kisgazdákat.

- Bizonyára lehetnek olyanok, akik ilyen mértékig betagozódtak a szövetségbe, mi nem tartozunk közéjük. Sokan talán ezért sem szeretnek bennünket annyira, hiszen határozottan ragaszkodunk hozzá, hogy a szövetség programjába bekerüljön a kisgazda eszmeiséget jelző programrész. De a KDNP-nek is rendszeresen a szemére vetik, hogy alig mérhető, legfeljebb egyszázalékos a támogatottsága. Ez mégsem jelenti azt, hogy a kereszténydemokrata érdeklődésű emberek máról holnapra elfogytak volna. Sőt inkább azt jelzi, hogy jól dolgozott a KDNP, és mi, kisgazdák szintén, hiszen a szavazóbázisunk egységesen támogatja Magyarország megújulását. Az azonban valóban kérdéses, hogy a szövetség képes-e úgy fellépni a választók előtt, hogy világosan kiderüljön, ez többszínű társaság.

- Mikorra készül el az említett kisgazda szellemiségű programrész?

- Már túlvagyunk egy nép-nemzeti gondolatkörön alapuló és a magyar vidék jövőjét érintő ajánlás összeállításán. A Fidesz-alapprogram annyiból szerencsés, hogy sok minden belefér, csupán irányokat szab meg, és ezek többsége nekünk elfogadható. Ezeket a kereteket kell majd kitöltenünk választási programmal.

- Vajon a kisgazdáknak sikerül-e addigra kialakítaniuk saját arculatukat?

- Ragaszkodunk hozzá, hogy a parlamentben és a közéletben egyaránt világosak legyenek az üzeneteink. Sokan azt mondják rólunk, hogy fideszes kisgazdák vagyunk, amit én nagyon nem szeretek hallani, mert mi egy szövetség kisgazdái vagyunk, önálló, országos szervezeti háttérrel.

- Mit vár 2010-től? Közösen vagy szövetségben ugyan, de külön programmal indulnak a választásokon?

- Közösen, de önálló arculattal! De erről talán még korai beszélni. Egyre nagyszerűbb közvélemény-kutatási eredmények születnek ugyan, de ezeknek semmi közük a majdani választási szerepléshez. Még akkor sem, ha a gazdasági és társadalmi helyzet további romlása miatt akár kétharmados többséget is szerezhet a Fidesz-szövetség. Egyelőre a felkészülés a feladatunk. Arra kell felkészülni, hogy miként tudjuk működtetni és megjeleníteni a szövetséget a választásokig, és hogyan lesz majd az után. Megtartható-e az egység később is, hogy szilárd bázist és hátteret nyújtson a kormánynak?

- Egyben tartható-e egy olyan politikai holdudvar, amelyben vagy fél tucat szövetséges és kapcsolódó részei küzdenek a közös politikai célokért.

- Ha egyben akarjuk tartani a szövetséget, és készek vagyunk rá, hogy a kereteit öt év után az eddiginél is világosabban meghatározzuk, akkor megerősödhet, és hosszú távon nagyon jól működhet. A választási vereség után, 2006-ban, sajnos, szerencsétlen helyzet állt elő, csupán egy Fidesz-KDNP-formáció erősödött meg a köztudatban, miközben ilyen nem is létezik; legalábbis nem tudok arról, hogy a Fidesz és a KDNP olyan pártszövetséget hozott volna tető alá, amely túlmutat azon az általános szövetségi kereten, amelyhez mi magunk is tartozunk. Ennek a szövetségnek ma éppenséggel az volna az elsődleges érdeke, hogy kifelé olyan egységet mutasson fel az embereknek, amelyet a szövetség pártjai együttesen hoztak létre. Így megjelenítődhetnének a mi nép-nemzeti és a vidékkel kapcsolatos gondolataink is, ugyanúgy, ahogyan a kereszténydemokraták és persze a Fidesz polgári gondolatai is. Ezt az egységet meggyőződésem szerint még az idén meg kell teremtenünk, és demonstrálnunk kell a külvilágnak, különben az egység hiánya miatt zavarok támadhatnak.

- Az egység megteremtése viszont a kisgazdáknak sem egyszerű. A vidék, a földművesek "gyakorlati pártjaként" önökre már ellenzékben is súlyos feladatok hárulnak.

- Ezért áll szorosan a párt mellett a Kisgazda Polgári Egyesület, amelynek a társadalmi ügyek képviselete az elsődleges feladata. E szimbiózis létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a több-biztosítós népszavazással kapcsolatosan a KPE a KPSZ-szel karöltve sok tízezer támogató aláírást gyűjtött. Valóban nem vagyunk egyszerű helyzetben, mert rajtunk számon kérik a vidéki emberek, hogy mit tudunk felmutatni a parlamentben és az önkormányzatokban az ígéreteinkből. A programunk érvényesülését azok sürgetik leginkább, akik ma a legstabilabb Fidesz-szavazók - miközben gondolkodásban és hovatartozásban kisgazdák maradtak. Ezek az emberek 2002-ben és 2006-ban is egyértelműen a szövetséget segítették szavazatukkal, és így lesz a jövőben is.

- A kisgazdák képesek lennének jelentős számú újabb szavazót hozni?

- Azért alakultunk tavaly tavasszal párttá, mert úgy láttuk: miközben nagyon jelentősen bővül a Fidesz támogatottsága a városokban, éppen ott, ahol a legnagyobb szavazóbázis él, a kistelepüléseken, messze elmaradt a támogatói arány a lehetségestől. A potenciális kisgazda szavazókat kell megmozdítanunk ezeken a helyeken, de ez roppant nehéz. Ha nem tudunk a mostanitól eltérő jövőképet felmutatni nekik, akkor ez nem is fog sikerülni. Ha azonban a program világosan bemutathatja, hogy nem akarunk lemondani erről a másfél millió emberről, hanem éppen jövőt akarunk biztosítani nekik is, akkor ezt meg fogják érteni.

- Mit kínál a választóknak az önök programja?

- A legfontosabb, hogy megértessük a vidéken élő választópolgárokkal, hogy senki sem felesleges, minden ott élőre szüksége van a magyar jövendőnek. Szerintünk akkor lesz erős az ország, ha lélekszámban is gyarapszik, s ez a vidék "megtartása" nélkül nem lehetséges. Azt sem hisszük, hogy Magyarországnak a nagybirtokrendszer felé kell haladnia. Mi az életképes kis- és középbirtokok szövetkezését szorgalmazzuk. Jó példa a mórahalmi szövetkezeti rendszer, amely az egész térséget képes ellátni munkával. Jól tudjuk, hogy mindez elképzelhetetlen állami segítség nélkül, ezért a programunk is hangsúlyozza, hogy a szövetkezéseknek kiemelt lehetőséget kell adni a hazai támogatási rendszeren belül. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a vidék egyet jelent a mezőgazdasággal - ezt a mezőgazdaságból élők száma is jól mutatja -; helyre kell állítani a vidéki feldolgozóipar becsületét is, egyáltalán, vissza kell adni a helyben való munkavégzés lehetőségét. Az pedig egész jövőbeni helyzetünk egyik kulcskérdése, hogy 2013-ig hogyan tudjuk felhasználni a lehetséges uniós forrásokat.

- Feltéve, ha az Európai Unió időközben nem vonja meg a támogatást.

- Nagyon nagy erők mozdultak meg az unióban, amelyek abban érdekeltek, hogy csökkentsék az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatás mértékét. Nekünk elsőrangú feladatunk - és ebben nagyon nagy szerepe van a Fidesznek -, hogy az összes nemzetközi kapcsolatot felhasználva, szövetségeseket keressünk. Már messze nem arról van szó, hogy Magyarországon mindössze 220-270 ezer közötti azoknak a száma, akik ténylegesen a földből élnek, miközben az ország lakosságának csaknem negyven százaléka vidéken él. Arról van szó - és most sokan eretnekséggel vádolnak majd -, hogy a támogatási rendszer kedvező átalakítása előtt valóban nem volna szabad politikai okokból keresztbe feküdni! Nekünk ugyanis érdekünk, hogy a második pillérnek nevezett vidékfejlesztés erőteljes uniós támogatást kapjon. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdáktól kell elvonni a támogatást, hanem úgy kell átcsoportosítani, hogy az az egész vidék jólétét szolgálja. Nem képzelhető el más magyar érdek, mint hogy minden lehetséges módon megszerezzük az európai uniós támogatásokat, amelyeknek nem volna szabad csökkenniük.

- Nem tűr halasztást a mezőgazdaság rendbetétele. Van valamiféle vészforgatókönyvük a kisgazdáknak?

- Az egyik legfontosabb az lenne, hogy máris moratóriumot hirdessenek az állami földek eladására. Kezdeményeztük a parlamentben, hogy amíg nincs megfelelő jogi szabályozás, legyen érvényben moratórium, és az értékesítésből befolyó pénz, néhány kivételtől eltekintve, csak a kis- és középbirtokok megerősítését szolgálhatja. Ezért sürgettük azt is, hogy sehol az országban ne adhassanak el egy tagban harminc hektárnál nagyobb területet egyetlen vásárlónak.
- Kibírja-e összeomlás nélkül a magyar vidék a következő választásig tartó időszakot?

- Először is kellő önbizalmat kell önteni azokba, akik velünk azonos jövőt képzelnek el. Nem szabad elhinniük, hogy olyan helyzetbe kerülhetnek, amikor felszámolják őket. Átélhetővé kell nekik tennünk, hogy mögöttük egy nagyon nagy politikai erő áll, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amely egyedül képes megvédeni őket a támadásoktól. Ha az együttműködés kölcsönös, hosszú időt lehet garantálni a magyar vidék fejlődésének. Ehhez azonban az kell, hogy a szövetség az egész magyar társadalom előtt képes legyen úgy megjelenni, hogy ne legyen többé kérdéses, kisgazda-e a kisgazda, ha a szövetségen belül működik. Egyértelművé kell tenni, hogy azok, akik a szövetségen kívül vannak, kalandor jelleggel tolakodnak a valódi kisgazda értékek és a választók közé. A Fidesznek elemi érdeke, hogy határozottan felmutassa a társadalomnak: ez a szövetség valódi integráció eredményeként működik.

- Mi a garancia a szövetség sikerére a következő választásokon?

- A Gyurcsány-jelenség miatt a legfontosabb kérdés jelenleg nem az, hogy ki milyen programot fogalmaz meg a következő választásokra, hanem elsősorban az, hogy mennyire hiteles. Ma van hitele a szövetségünknek, de tudjuk, minden hitelesség csak addig tart, amíg a kormányzásban sem feledkezik meg a szervezet a kampányígéreteiről. Az ország olyan állapotban van, hogy bármelyik pillanatban kormányozhatatlanná válhat, s azt is tudjuk, mindez miért alakult így. Ezért mondom, hogy nekünk a hitelesség megőrzése a legfontosabb programunk.